Itt-Ott, 1990 (23. évfolyam, 114-117. szám)
1990 / 116. szám
Október 23. Göncz Árpád elnök úr és Antall József miniszterelnök úr ünnepi üzenete Magyar Barátaink, szerte a viiágDan! — Október 23., az 1956-os forradalom és szabadságharc, a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója, a nemzeti megbékélés napja alkalmából felhívással fordulunk az országhatárokon kívül élő magyarokhoz. Arra a magyar forradalomra emlékezünk, ameiy végső soron elindítója volt annak a történelmi folyamatnak. amelyben Közép- és Ketet-Európa népei a szabadság és a demokrácia útjára térhetnek. Mindenek előtt ezért a forradalomért és szabadságharcért ismerik és tisztelik a magyar népet az egész világon. Felhívásunkat olyan időpontban bocsáthatiuK ki, amikor Magyarországon beteljesedett a rendszerváltozás, amikor politikai törekvéseinket immár egyértelműen a demokrácia és az európai értékközösséghez való tartozás igénye határozza meg. Az ország politikájának visszafordíthatatlan megváltoztatása a határon innen és túl élő magyarság számára egy mélyebb tartalmú, új minőségű kapcsolatrendszer kiépítésére nyújt esélyt. Használja fel minden magyar bel- és külföldön ezt a számunkra oly fontos és fájdalmasan szép napot arra, hogy számot vessen érzelmeivel és lehetőségeivel: hogyan tehetne minél többet és minél hasznosabbat azért, hogy minél eredményesebben kerülhessük ki a demokrácia, a szabadság buktatóit, és olyan virágzó országot teremtsünk, amelyre valamennyien büszkék lehetünk. Meggyőződésünk, hogy ez csak egy olyan Európában, olyan világban lehetséges, amely a szabadságoknak, a demokráciának és a népek és országok egymást segítő együttműködésének fölvirágoztatását túzi ki célul. Ezek mellett az értékek mellett köteleztük el magunkat mi is. Az új Magyarország vezetése magyarnak tekint mindenkit, aki magát annak tartja, felelősséget érez nemzetünk jövőjéért és látva hazánknak a diktatúráktól reánk hagyott súlyos örökségét, áldozatoktól sem visszariadva kész közreműködni egy új ország és egy új nemzet megteremtésében. Kötelességünknek tartjuk, hogy kiálljunk a határainkon túl élő, sokszor igen nehéz időkben helytállt magyarság azon joga mellett, hogy magyarként, anyanyelven, anyanemzetével és másutt élő magyaroKkai korlátozás nélkül kapcsolatot tartva, autonóm módon dönthessen saját sorsáról, s így élvezhessen teljes körű érdekvédelmet. A kisebbségben élők jogainak biztosítását és tiszteletben tartását az egyetemes emben jogok és az új, demokratikus Európa építésének alapvető elemeként tartjuk számon. Tisztelettel gondolunk a nyugaton élő magyarokra, akik, oármikor is kellett elhagyniuk hazájuKat, 1956 eszméinek szellemében,- magyarságukat megőrizve gazdagították azt az országot, amely befogadja őket. Ebben a szellemben, a Magyarországon élő nemzetiségek érdekeit szem előtt tartva, identitásuk és kultúrájuk megőrzését elősegítve, az ezt szavatoló többletjogok biztosításával, s nem a jogok csorbításával törekszünk együttműködésre a szomszéd államokkal, az anyaországok demokratikus társadalmi szervezeteivel. Felhívjuk a világ magyarságát, egyesítsük minden erőnket, hogy megteremtsünk egy olyan világot, ahol senki sem szorul háttérbe azért, mert vállalja nemzetiségét, egy olyan világot, ahol a kisebbségek esélyegyenlőségét úgy tekintik, mint ami elengedhetetlen föltétele a többség boldogulásának is. örömmel fogadjuk, ha a magukat magyarnak valló emberek boldogulnak s egyben jóhírünket keltik a világ bármely részén. Úgy ítéljük meg, hogy az egyetemes magyarság előtt — hosszú idő után először — újra nyitva áll a történelmi együttcselekvés lehetősége. A türelem, a pluralizmus, a demokrácia és alkotmányunk eszméinek szellemében, ennek megvalósítása érdekében félre kell tenni a kicsinyes torzsalkodásokat. Kívánunk a határon túl élő valamennyi magyarnak boldogulást, megértést, Hazánk és nemzetünk javát szolgáló együttműködést egy békés, emberi világban. Göncz Árpád A Magyar Köztársaság elnöke Antall József A Magyar Köztársaság miniszterelnöke [A washingtoni magyar nagykövetség közvetítése] ITT-OTT 23. évf. (1990), őszi (116.) szám 41
