Itt-Ott, 1989 (22. évfolyam, 1/110-4/113. szám)

1989 / 3. (112.) szám

hogy ezúttal talán nem gázolja majd le könnyel-vérrel öntözött vetésünket a történelem. „Kiművelt emberfő”, úgy látom, lesz elég. Arra is látok némi garanciát, hogy a most kialakuló új rend nem idegenből behordott homokra épül; a ma kőmívesei — ismervén múltunkat — tudják, honnan vegyék a teherbíró sziklákat. Sokan közülük világot is láttak, azt is tudniuk kell tehát — nagy baj volna, ha nem tudnák! —, hogyan is lehet és kell a szétszórt magyarság legjavának szellemi termését, építő-szépítő tehetségét is okosan felhasználni. Még csak azért drukkolok, hogy a ferihegyi vagy a hegyeshalmi so­rompónál meg a rendőrőrsökön legközelebb kiscserkés­­zeket találjak. Remélve, hogy ezután ez is könnyebb lesz Magyarországon: felnőtt korra is kiscserkésznek maradni.□ Apróságok... „Új” katonai megszólítás: Együttes ülést tartott a Parlamentben az Ország­gyűlés honvédelmi, valamint ifjúsági és sportbizottsága. A honvédelmi törvény módosításának szükségességéről, főbb elveiről és vitatott tételeiről — a hade­rőreformmal és a hadsereg jelenlegi helyzetével összefüggésben — Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter tájékoztatta a képviselőket. Bejelentette, hogy a hadseregben ezentúl a „bajtárs” lesz a hivatalos megszólítás. Megváltozik a katonai eskünek a szö­vege is. A leglényegesebb újítás: a pol­gári szolgálat bevezetése, melyet a parla­ment 30 hónapos időtartamúnak szava­zott meg. Magyar néppárt néven új párt alakult júniusban. Programja kimondja, hogy a magyar falu pártja, a kisvárosok pártja, a gazdaságilag és politikailag kizsákmá­nyolt vidék pártja, s a kifosztott me­zőgazdaságé is. Elődjének az 1939-ben a­­lakult Nemzeti Parasztpártot tekinti, an­nak vezetői — Bibó István, Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Kovács Imre, Veres Péter— gondolatainak valóra váltásáért küzd. Megalakult az új Magyar Labdarúgó Szövetség. A közgyűlésen elfogadott első alapszabálya a Szövetségnek ki­mondja a demokratikus működés elvét, segíti a szakosztályok önállóvá válását, s arra irányul, hogy az MLSZ ne bürokrata és kívülálló hivatalként, hanem felelős szakmai vezető testületként hangolja össze a szakosztályokban folyó munkát. Japán volt külügyminisztere, dr.Okita Szaburó elfogadta a felkérést, hogy tanácsadóként közreműködjön a magyar kormány külgazdasági kérdésekkel fog­lalkozó bizottságban. A testületet az USA, Nagy-Britannia, az NSZK és más fejlett gazdaságú országok hozzák létre. Okita az egyik legtekintélyesebb politi­kai kutatóintézet elnöke, a tokiói nem­zetközi egyetem kancellárja és a japán kormány tanácsadója. Közlekedési világkiállítást rendeztek Budapesten júniusban, amelyen 151 kiállító vett részt 19 országból. Ugyan­ekkor tartották a Közforgalmú Közleke­dés Nemzetközi Szövetségének (UITP) 48. kongresszusát, első ízben szocialista országban. Axel Springer Budapest Kft. néven el­kezdte könyv- és lapkiadó tevékenységét Magyarországon az NSZK-beli Springer konszernnek, a Magyar Hitel Banknak, valamint dr.Bayer Józsefnek, a Kft. ügyvezető igazgatójának közös vállal­kozása. Tevékenységének részeként júliustól kezdve többezres példány­számban terjesztik Magyarországon a Springer német nyelvű lapjait, a Die Weitet, a Bildet és a Der Standardot. A nyugatnémet, ill. osztrák lapok árai 27 és 67 ft. között vannak. Megszűnik az Állami Egyházügyi Hi­vatal. A Magyar Hírlap jún. 9-i számában dr.Raft Miklós, a Miniszter­­tanács Hivatalának elnöke nyilatkozott arról, hogy nincs szükség az ÁEH más néven való korszerűsítésére, az általa korábban gyakorolt funkciók többségét „egyszerűen meg kell szüntetni”. Hitoktatás az iskolákban: Az új tanév­re a Művelődési Minisztérium nem írja elő a vallásoktatásra történő beirat­kozások időpontját A beiratás ezentúl az illetékes plébániákon, parókiákon, lel­­készi hivatalokban lesz. Az összegyűjtött jelentkezéseket a lelkészek juttatják el az iskolák igazgatóihoz azzal, hogy ők a vallásoktatáshoz esetleg szükséges helyi­ségekről, iskolai felszerelésekről gondos­kodjanak. Horn Gyula külügyminiszter fogadta Francesco Colasuonno apostoli nunciust. A megbeszélésen áttekintették a mag­yar—vatikáni kapcsolatok helyzetét. Megállapították, hogy a kapcsolatok további fejlesztése és magasabb szintre emelése mindkét fél érdeke, és előnyös a nemzetközi kapcsolatok demokra­tizálásának elősegítésére, a népek közti bizalom légkörének európai erősítése szempontjából is. E szellemben készül­nek fel a felek II. János Pál pápa 1991 szeptemberére tervezett látogatására. Horn kifejezte a magyar kormány szándékát a diplomáciai kapcsolatok létesítése feltételeinek megteremtésére, q ITT-OTT 22. évf. (1989), 3. (112.) szám 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom