Itt-Ott, 1989 (22. évfolyam, 1/110-4/113. szám)
1989 / 1. (110.) szám
Kórász Mária (Szeged): NÉGY ÉVSZÁZAD AZ AMERIKAI MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉBEN: Vasváry Ödön és Gyűjteménye 1583-ban lépett Amerika földjére az első magyar, Budai Parmenius István, korának kiváló költője, Shakespeare kortársa. Ettől kezdve napjainkig követhetjük nyomon az amerikai magyarság több, mint négyszáz éves történetét annak a gyűjteménynek a segítségével, amelyet Vasváry Ödön (1888-1977) hozott létre csaknem fél évszázadon át végzett fáradhatatlan kutatómunkájával. Vasváry Ödön száz éve, 1888. október 18-án született Szegeden, Alsóvároson, a Mátyás tér 19. sz. házban. Apjának, Wiblitzhauser Gusztávnak (1860-1893) korai halála után édesanyja, Váradi Etel (1862-1950) egyedül nevelte három gyermekét. Vasváry Ödön a piaristák szegedi gimnáziumában érettségizett, majd 1907-ben a temesvári papnevelőbe került. Fölszentelés után, 1911 őszétől Battonyán volt segédlelkész. Méltatlanul ért sérelmei miatt 1913-ban református hitre tért át. A református konvent hirdetése két évre segédlelkészt keresett Detroitba a magyar református egyházhoz. A meghirdetett állást ugyan már betöltötték, de helyette fölajánlottak neki segédlelkészi állást Pittsburghben. így 1914 nyarán a fiumei kikötőből elindult az Egyesült Államokba. Útrakelésének másnapján kitört a világháború. 1916- ban megnősült, elvette főnökének, Kalassay Sándornak (1869- 1950) leányát, Erzsébetet (1898-1980), majd kinevezték Buffalóba. Innen ismét Pittsburghbe, Clevelandbe és legvégül, 1935- ben Washingtonba került, ahol az Amerikai Magyar Református Egyház tisztségviselőjeként dolgozott 1957-ig, nyugdíjazásáig. Gyűjtőmunkájának kezdeteiről így vallott: „Kossuthnak köszönhetem. Igen, Kossuth Lajosnak. Amikor 1914-ben Pittsburghbe mentem segédlelkésznek, tudomást szereztem róla, hogy amerikai tartózkodása alatt nagy hazánkfia Pittsburghben is megfordult. Rengeteg emlék őrizte ottjártát. Úgy gondoltam, összegyűjtők néhány újságcikket, fényképet, rajzot Sajnáltam, hogy senki sem törődik ezekkel a történelmi emlékekkel.” 1977. július 12-én bekövetkezett haláláig szorgosan gyűjtögette az amerikai magyarságra vonatkozó hozzáférhető dokumentumokat. Ebből jött létre az a nagy értékű és sokrétű anyag, amely saját kezű jegyzeteiből, lapkivágatokból, levelezésekből, fényképekből, fénymásolatokból, egyéb apró nyomtatványokból, könyvekből és mintegy 20.000 cédulát tartalmazó katalógusból áll. Összesen 436 irattartóban lexikonszerűen elrendezve találhatunk adatokat Budai Parmenius Istvántól kezdve a függetlenségi harcban hősi halált halt Kováts Mihályon, a Kossuth-emigráción át Bartók Béláig, Szent-Györgyi Albertig és számos más, az amerikai tudományban, művészetben is kimagasló szerepet játszó magyar kinti tevékenységéről, életútjáról. Kirajzolódik a gyűjteményből a diaszpórában élő magyarság sorsa, kultúrája, történelme. Vasváry joggal állíthatta:,.Nincs a világon még egy olyan kis nemzet, mint a magyar, amelyik többet adott volna Amerikának, s ekkora értékekkel gazdagította volna a befogadó hazát.” Ezt gyűjteménye is igazolja. A gyűjteménynek része Vasváry magánkönyvtára is, amelyben olyan érdekességek találhatók, mint pl. Prágay János honvédezredes Magyar forradalom című, 1850-ben New Yorkban megjelent műve. Értékét az adja, hogy elsőként tájékoztat a 48-as magyar eseményekről. Az Amerikában a 19. század második felében Kossuth Lajosról napvilágot látott művek közül is jónéhány ott sorakozik a polcokon. Vasváry Ödön kutatásainak egy részét könyvbe foglalta, és megírta a Lincoln magyar hősei című, 1939-ben Washingtonban kiadott kétnyelvű művét, amely lexikonszerűen tartalmazza az amerikai polgárháborúban harcolt magyarok életrajzát. Az egyedülálló gyűjteményt tíz éve, 1978-ban szállították haza az Egyesült Államokból, eleget téve ezzel Vasváry Ödön azon rendelkezésének, amelyet 1972. május 16-án Washingtonban kelt adománylevelében az alábbiak szerint fogalmazott meg: „Alulírott Vasváry Ödön, az Egyesült Államok polgára, ezennel kijelentem, hogy az amerikai magyarság történetével foglalkozó, több száz kötetes adatgyűjteményemet, teljes magánkönyvtárammal együtt, halálom után a Szeged Városi Somogyikönyvtárnak hagyományozom, azzal, hogy annak egyedüli és kizárólagos tulajdonosa ez a könyvtár legyen, amely megnyitotta előttem mint iskolás fiú előtt a könyvek titokzatos és csodálatos világát. A könyvtár, amely így egy, a maga nemében egyedülálló gyűjtemény birtokában lesz, hitem szerint továbbra is néhai Somogyi Károly, Reizner János, Tömörkény István, Móra Ferenc és méltó utódaik szellemében lesz segítségére mindazoknak, akik kutatni fogják az amerikai magyarság történetét." Az eltelt évtized alatt számos kutató kereste föl gyűjteményünket, és használta föl munkájához. Személyekre vonatkozó kérések csakúgy előfordulnak, mint egy-egy téma iránú érdeklődés. Például Kossuth amerikai útjáról az MTV Szegedi Körzeti Stúdiója filmet készített; a Szent-Györgyi Albertról készülő könyvhöz a szerzők fölhasználták a gyűjteményben meglevő dokumentumokat is. Szakdolgozatok témáihoz is nyújtottunk segítséget. A gyűjtemény anyagában a tájékozódást jól segíti a Mutató a Vasváry-gyűjteményhez, amelyet a Somogyi-könyvtár megbízásából Csillag András állított össze, és a könyvtár kiadványsorozatában 1984-ben jelent meg. A gyűjteményt hazakerülése óta — lehetőségeinkhez képest — mi is gyarapítjuk. Az itthon megjelenő amerikai magyarsággal foglalkozó kiadványokkal, lapkivágatokkal igyekszünk gazdagítani ezt a nagy értékű hazai adattárat. Kutatók révén is hozzájutunk a tárgykörbe illő több tanulmányhoz. Amerikai magyarok is akadnak, akik figyelemmel kísérik a gyűjtemény itthoni alakulását, és eljuttatják vagy saját műveiket vagy más, az amerikai magyarsággal kapcsolatban megjelent anyagokat Ha mind többen és többen tudnának hozzájárulni, elsősorban a kint élő magyarság köreiből, hogy gyűjteményünk az amerikai magyarság életével összefüggő kiadványokat, sajtótermékeket, lapkivágatokat megkapja, még sokoldalúbban felelhetnénk meg Vasváry Ödön kívánságának: „Legyen ez a gyűjtemény valódi forrása annak a kutatásnak, amely az idegenbe szakadt magyarok életét és történetét van hivatva megítélni és rögzíteni a történelem számára." [Kórász Mária a gyűjtemény kezelője. Címe: Vasváry-gyűjtemény, Somogyi-könyvtár, H-6701 Szeged, Pf.441., Hungary.] ITT-OTT 22. évf. (1989), 1. (110.) szám 23
