Itt-Ott, 1989 (22. évfolyam, 1/110-4/113. szám)
1989 / 4. (113.) szám
ANYANYELVI KONFERENCIA llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllü TÁJÉKOZTATÓ A VI. ANYANYELVI KONFERENCIÁRÓL Az 1985. évi anyanyelvi konferencia Zárónyilatkozatában foglalt határozatnak megfelelően a Védnökség 1989 nyarára hívta össze a VI. Anyanyelvi Konferenciát, mely 1989. augusztus 6-10-ig tartotta ülését Kecskeméten. A tanácskozásnak 16 országból 73 külföldi és 76 hazai résztvevője volt. A környező szocialista országokból Csehszlovákiából, Jugoszláviából és a Szovjetunióból vettek részt a magyarság képviselői, akik első alkalommal érkeztek a Védnökség közvetlen meghívása alapján. A külföldiek közül 17-en először voltak jelen anyanyelvi konferencián. A konferencia központi témája a magyarságtudat megőrzése volt. A témát két kérdéskörben vitatta meg a tanácskozás: 1. A magyarságtudat megtartása a határainkon kívül élő magyarok körében; 2. A fiatal nemzedékek magyarságtudata felkeltésének és megőrzésének eszközei a nyugati országokban élő magyarság körében. A plenáris üléseket szekcióülések egészítették ki. Utóbbi keretében folytattak a résztvevők tapasztalatcserét a hungarológia oktatásáról, a magyar, mint idegen nyelv oktatásának módszereiről, a zene és néptánc szerepéről. A konferenciát Pozsgay Imre államminiszter nyitotta meg és a tanácskozás ideje alatt egy alkalommal beszélgetést folytatott több résztvevővel is. Bognár József, az MVSZ elnöke gazdaságpolitikai kérdésekről, és a záróülésen Randé Jenő, az MVSZ főtitkára a Világszövetség közgyűléséről, a szervezet megújulásáról, a tervekről adott tájékoztatást. A Forrás c. irodalmi folyóirat szerkesztőségének tagjaival a nyugati magyar irodalom befogadásának lehetőségeiről folyt a beszélgetés. Az egyesületi vezetőknek külön találkozót szerveztünk. Az előzetes felkéréseknek megfelelően a hozzászólások nagyobb része a központi témákhoz kapcsolódott, és a szakmai program megvitatását segítette. Külön fórumot szenteltünk az anyanyelvi mozgalom továbbfejlesztése kérdésének. Nagy Károly USA- beli résztvevő első felszólalóként megerősítette a több hazai lapban is megjelent, az anyanyelvi mozgalom és a Világszövetség tevékenységére, együttműködésére vonatkozó javaslatait. A résztvevők egy része támogatta azt, nevezetesen: az MVSZ-től teljesen független, az anyanyelvi mozgalmat irányító szervezet létrehozásának gondolatát. Ugyanakkor a résztvevők másik, legalább ilyen széles köre egyetértett az eddig is eredményesen működő intézményrendszer továbbfejlesztésével, de együttműködve a Magyarok Világszövetségével, azt hangoztatva, hogy nem szervezeti, hanem tartalmi továbblépésre van szükség. A szocialista országokból érkezők is azt vetették fel, hogy részvételük egy független anyanyelvi mozgalomban akadályokba ütközhet. A kapcsolatrendszert az MVSZ-szel szorosan együttműködve tudják elképzelni. A Fórum javaslata alapján az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége — mint a mozgalom egyedül legitim testületé — szándéknyilatkozatot fogadott el. Ennek alapján a Védnökség munkabizottságot hozott létre, melynek feladata, hogy az anyanyelvi mozgalom megújítására vonatkozóan javaslatokat dolgozzon ki és azt 1990-ben terjessze a Védnökség elé. A munkabizottság vezetésére Szabó Zoltánt, az MVSZ nyugalmazott főtitkárát kérték fel. A Védnökség az elnök mellé három társelnököt választott: Gál Sándort (Csehszlovákia), Nagy Károlyt (USA) és Pomogáts Bélát (Magyarország). A testület tagjai közé kooptálta Csoóri Sándort (Magyarország), Dupka Györgyöt (Szovjetunió), Gál Sándort (Csehszlovákia) és Komlós Attilát (Magyarország). A konferencia széles nyilvánosság előtt zajlott. A hazai és a külföldi magyarság részére a sajtó, rádió és TV részletes tájékoztatást adott az eseményről. A Védnökség a konferencia anyagának közzétételét — az anyagi helyzettől függő formában — szükségesnek tartja. A konferencia felhatalmazta a Védnökség operatív munkacsoportját, hogy a konferencián felvetődött észrevételeket, javaslatokat összegezze, vizsgálja meg a feladatok megvalósításának lehetőségeit és gondoskodjék a végrehajtásáról. — Magyarok Világszövetsége, Budapest, 1989. augusztus 21.Q Pozsgay Imre: MEGVÁLTOZIK A SZÓRVÁNYMAGYARSÁG ÉS AZ EMIGRÁCIÓ ÉRTELME, TARTALMA Részlet Pozsgay Imre megnyitó beszédéből Kecskemét, 1989. aug. 6. Úgy hiszem, bármily forrásból tájékozódták is, akik idejöttek, azok tudják, mit jelent itt, ma, Közép- Európában magyarnak lenni, Magyarországon élni, s Magyarországról kinyújtani a kezünket a világban élő magyarság felé, remélve, hogy tapogatódzásunk eléggé célirányossá válik és meg is fogják ezt a kezet. Eddig egyik ilyen szál, ilyen kapcsolattartó forma volt az anyanyelvi konferenciák rendszere, amelyről nagyon szép gondolatokat hallhattunk Lőrincze Lajos professzor bevezető szavaiból. Nincs jogom a tanácsadásra, mi legyen az anyanyelvi konferencia sorsa, de éppen mert ez volt az egyik erős szál, amely a világban élő magyarságot a mai Magyarországgal összekötötte, mérlegelni, elemezni kell a körülményeket, a környezetet, a különböző összefüggéseket ahhoz, hogy Önök döntsék el: e megújulási szándékból mi kerekedjék ki, miféle mozgaITT-OTT 22. évf. (1989), 4. (113.) szám 23
