Itt-Ott, 1987 (20. évfolyam, 1-4. szám)

1987 / 4. (106.) szám

KISEBBSÉGBEN

ÜNNEPI NYILATKOZAT

Az Osztrák Evangélikus Egyház Magyar Lelkigondozó Szolgálata Isten iránti hálával ünnepli fennállásának 25 éves évfordulóját. Köszönettel

tekint vissza a mögötte lévő negyedszázadra és felajánlja további szolgálatait;

hálával gondol az Ausztriában állami és egyházi részről kapott anyagi és erkölcsi támogatásra, különösen is az osztrák nép egészétől tapasztalt nyíltságra, amellyel az elmúlt évtizedekben viseltettek és viseltetnek mindmáig, az Ausztriával szomszédos országokból érkezők, közöttük a magyarok irányában, akik ebben az országban új hazát kerestek;

emlékeztet az 1962. évi koaliciós kormány üdvözlő soraira, valamint Dr. Rudolf Kirchschläger volt köztársasági elnök úr néhány évvel ezelőtt a Magyar Lelkigondozó Szolgálathoz intézett válaszlevelére, amelyben megállapította: az ausztriai magyarok joggal tekinthetik magukat az osztrák nép egészéhez tartozónak.

Amikor a közeljövőben Ausztria az 50 évvel ezelőtt bekövetkezett katasztrófára fog emlékezni, kérjük kormányunkat. hogy

gondoljanak az izraelita vallású állampolgárainkat és ószövetségi hittestvéreinket ért legembertelenebb faji és vallási üldözésre történő megemlékezés során a nem-német anyanyelvüeket ért diszkriminációra;

ne feledkezzenek meg arról, hogy országunkban nemcsak az antiszemitizmus fokozódik, de országosan növekszik az idegenellenesség is;

részesítsék fokozott figyelembe az osztrák menekültpolitikában alapelvként elfogadott és megszövegezett "az egyén java szolgálatába állítás" mellett az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikkében megfogalmazott "emberi méltóság" jogát, mégpedig nemcsak az idegenforgalomban, hanem a menekültekkel foglalkozó minden állami hivatalban, különösen is a rendfenntartó közegek szolgálatában, a menekülttáborokban és -szálláshelyeken, valamint a menekültszervezeteknél, mégpedig — mint régen — minden esetben

személyválogatás nélkül.

Kérjük továbbá kormányunkat, hogy a múlt közös feldolgozása során teremtsünk országunkban olyan légkört, amelyben

anyanyelvét bárki, bárhol — a hétköznapokban is — szabadon használhatja és ápolhatja, ezért ne érje öt megszólás;

a többnyelvűség az oktatásban előnynek és ne hátránynak számítson, nehogy nyelvi türelmetlenség és maradi pedagógiai elvek követése miatt károsan lemaradjunk Európa államaitól;

40