Itt-Ott, 1987 (20. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 4. (106.) szám
Tehát még azt a keveset sem hajlandó a kormányzat betartani, amire garanciát vállalt! Bezzeg az építkezés befejezésének határidejét előbbre hozták 15 hónappal — nyilvánvalóan azért, hogy minél kevésbé lehessen leállítani az egészet. Nagy a felháborodás azok körében, akikkel beszéltem az ügyről. Remélem, hogy a józanul gondolkodók nem is hagyják annyiban a dolgot. 3. kérdés: "Ha csúcsra jár Nagymaros, úgy a töltési fázisban elegendő-e a Duna vize a megnövelt paksi erőmű hűtésére?" Sajnos erre a kérdésre nem tudok biztos választ adni. Tudomásom szerint 1000 míVs vízhozamig a nagymarosi erőmű nem tartalékolhat vizet, és a hajózáshoz szükséges vízszint biztosítása érdekében a feltöltési fázisban ennyit mindig le kellene engedni az alvizi mederbe. A Duna 1000 nf/s és 2780 ní/s közötti vízhozama mellett van lehetőség a nagymarosi erőmű részleges csúcsüzemére. 2780 nf/s vízhozam fölött a nagymarosi erőmű üzeme folyamatos. 6000 m3/s fölött pedig az energiatermelés megszűnik, a duzzasztómüvet kinyitják, és a víz szabadon folyik át (leszámítva a pillérek "önduzzasztását"). Ez azt jelenti, hogy a nagymarosi erőmű csúcsüzeme igen korlátozott, és az éves lehetséges áramtermeléséből alig több, mint 5 % lehet a csúcsenergia. (Félreértések elkerülése végett az 5 % a nagymarosi erőmű éves áramtermelésére vonatkozik, nem az egész rendszerére!) Tekintettel arra, hogy a Duna vízhozama természetes, mai állapotában is lehet 1000 nP/s-nál kisebb, ha paksi atomerőmű /a tervezett 2 x 1000 MW-os bővítéssel/ ilyen vízhozam mellett nem, vagy csak korlátozottan üzemelhet, akkor ez a probléma — amennyiben a nagymarosi erőmű üzemelésénél betartják az 1000 m3/s-os limitet), nem lehet összefüggésben a vizierömü üzemeltetésével. Ezért úgy látom — a rendelkezésemre álló adatok alapján — hogy a kérdésben szereplő probléma, a nagymarosi erőmű csúcsüzeme akadályozná a paksi erőmű hűtését, ilyen értelemben nem áll fenn. Amennyiben a paksi erőmű hűtése már akkor is problémát okozna, ha a vízhozam 1000 nP/s-ra csökken, akkor ez a probléma a Duna mai állapotában is előállhat. Igaz ugyan, hogy a nagymarosi erőmű töltési fázisában ez az 1000 nf/s valamivel hosszabb ideig jelentkezne, mint természetes állapotban, ezért valóban valamivel nehezítené a helyzetet. Ez a befolyás azonban föltehetően nem lenne túl jelentős. Azt is figyelembe kell venni, hogy a nagymarosi erőmű csúcsüzemeltetéséböl származó "haszon" oly csekély, hogy amennyiben zavarná a paksi erőmű működését, különösebb veszteség nélkül fel lehetne hagyni vele. Más kérdés, hogy a paksi erőmű a tervezett bővítéssel milyen höterhelési problémát okoz, és hogyan befolyásolja a Duna élővilágát, függetlenül attól, hogy hogyan üzemel a nagymarosi vizierömü. Egy publikáció (Hőerőművek hatása a Duna-víz fizikai, kémiai és bakterológiai jellemzőire. Vízügyi Közlemények. 1982. 64 1. sz.) szerint a paksi erőmű hűtővíz felhasználása eléri vagy meghaladja majd a Duna vízhozamának 10 %-át, és ez a szakirodalom alapján befolyásolni fogja a vízminőséget. 4. kérdés. "Milyen, mekkora büntetést ír elő a csehekkel, osztrákokkal kötött szerződés a visszalépő fél rovására?" Erre a kérdésre semmilyen összegszerű választ nem tudok adni. A magyar-csehszlovák államközi szerződés (1977) szerint: 26. cikk (1) A szerződő felek egyedül és kizárólag felelősek: a) a közös beruházás munkáinak és szállításának megosztása alapján általuk elvégzendő munkáknak és szállításoknak a jóváhagyott közös egyezményes terv előírásainak megfelelő és a 29
