Itt-Ott, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 4. szám
PIPAFÜSTNEL Három jómódú hazánkfia medvére megy a messzi Yukonba. Ötjük utolsó szakaszát kis bérelt repülőgépen teszik meg. Amikor egy erdei tisztáson a gépből kiszállnak, a pilóta így figyelmezteti őket: —Aztán ne feledjék el, hogy a gépben három utas mellett csak egy medvére jut hely. Jó szerencsét! Holnapután ismét itt leszek. A harmadik napon ott várják a gépet a vadászok a tisztáson — három elejtett medvével. —Nem megmondtam, hogy csak egyet tudunk magunkkal vinni? — ripakodik rájuk a pilóta. —Maga tavaly is azt mondta — csattan a válasz—, de ötszáz dollár borravalóért azért csak felfért a három. —Idén ezret kérek — vágja rá a repülő. A vadászok morognak, szidják az anyját, de ráállnák az alkura. A medvéket nagynehezen begyömöszölik a csomagtartóba. Siketitő berregéssel, hosszan nekifutva, lomhán felemelkedik végre a gép — be egyenesen az erdőbe, ahol a fák között darabokra zúzódik. Lassan tér magához a három atyafi. — Hol vagyunk? — kérdi végre az egyik zavartan. — Száz méterrel odább, mint tavaly — nyögi ki a pilóta. Akinek van füle a hallásra, hallja. —éji "A magyar forradalom évfordulóján" c. nyilatkozatról s a Népszabadság hozzá fűzött kommentárjáról bizonyára hallott már olvasóink többsége, de valószínű, hogy egyiket sem olvashatták, hisz előbbi csak egy-két amerikai lapban jelent meg (a névsort mi is a nyugat-német Per Splegel-bol vettük át), a Népszabadság pedig éppenséggel nem népszerű olvasmány mifelénk. Ezért közöljük mindkét érdekes szöveget az alábbiakban. —szerk. 4
