Itt-Ott, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 3. szám
Évgyűrű Mondjátok hogy az volt nagy dolog korszakot elhatározó s hogy éltek és szerettek ott alig tartósabb mint a hó Mondják hogy eldőlt valami az örök nézőtér előtt egy leány nem ment játszani és egy fiú nem várta őt Belehaltak az istenek hősöknek hire sincs csak egy kisajtó nyekereg s egy fiú vár megint Bartók sírjára Ha menni kellett isteneiket magukkal vitték mint ma fogkefét az utazó s a legvadabb vidék meglepő gyorsasággal haza lett Nyilvánvaló ezek az istenek tudták a dolgukat a nép hitét elejteni még nekik sem lehet nehogy fejükre szakadjon az ég Sírtak a behavazott népmesék amig gyökeret vert a hiszekegy? Máriát nézem s látom Emesét Ez a költő ezért telepedett Itáliába S New Yorkba ezért Az istenek halnak az ember él 17
/
