Itt-Ott, 1984 (17. évfolyam, 1-3. szám)
1984 / 2. szám
TÖRTÉNELMÜNK Body Pál Pittsburgh, PA Az Amerikai Magyarság története mint tudományos feladat Megjegyzések egy kényes kérdéshez. Miután az 1960-as évek óta egy hatalmas irodalom alakult ki az Északamerikába bevándorolt népek fejlődéséről, öntudatáról, kultúrájáról, lassan felmerült az a kérdés is: kik is ezek a bevándorlók, mi a történetük, miben áll valójában az öntudatuk? Egyenlőre csak kivételesen teszik fel ezt a kérdést egyes írók. Azonban úgy a kérdés feltevését, mint módszeres megválaszolását rendkívül fontosnak tartom. Különösen abban az esetben, ha az amerikai magyarságról tudományos ismereteket szeretnénk kapni. Mint a bevándorló magyarság történetének egyik gyakorlati művelője, a kérdésnek csupán két vonatkoztatására szeretném felhívni a figyelmet. Először arra a tényre, hogy ezt a témát nagyfokú politikai és társadalmi érdeklődés kíséri és ezáltal tudományos kezelése szakszerű és különösen gondos eljárást igényel. Másodszor azokra a követelményekre, amelyeket az északamerikai magyarság történetének tudományos feldolgozásában feltétlenül figyelembe kell vennünk. Ténynek vehetjük azt, hogy az amerikai vándorlás a múltban is, jelenben is erősen politikai érdeklődést váltott ki, úgy a kibocsátó, mint a befogadó ország részéről. Aki ismeri az amerikai bevándorló törvényeket és végrehajtásuk történetét, az erre nézve számtalan példát tud idézni. Ami pedig a századforduló magyar közvéleményét illeti, az amerikai kivándorlás olyan hatalmas politikai érdeklődést váltott ki,,,hogy mimten párt és szinte minden vezető politikus, közéleti személy, társadalomtudós, író és költő szükségét érezte a véleménynyilvánításnak. ” (Puskás Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1940. Budapest. Akadémiai Kiadó. 1982, 146. o.) Kanadában is, az Egyesült Államokban is politikai mozgalmak és meggondolások határozták meg az újabban észlelhető etnikai hagyományok iránti érdeklődést. Az amerikai magyarság esetében is számolnunk kell többfajta politikai érdeklődéssel. így az amerikai társadalom figyelmével, a magyarországi hatóságok mindinkább élénkebb állásfoglalásával, aktivitásával, és természetesen a magyar emigráció egyes csoportjainak támogatásával, ösztönzésével, időnként tiltakozásával. Mindennek a felemlítésével arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a tudományos kutatónak ismernie kell ezeket a politikai tényezőket abból a célból, hogy munkáját a tudományos követelmények szerint végezhesse. Egy hasonló jellegű problémát jelent az, hogy a nacionalista (nemzeti) öntudat befolyást gyakorol a bevándorló magyarság történetének értelmezésében. Sokan fontosnak tartják annak hangsúlyozását, hogy magyar elődök már ott voltak a Kolumbus előtti amerikai felfedezők között. Természetesen abból a meggondolásból, hogy bebizonyítsuk mennyire lepipáltuk a későn jövő angolszász bennszülötteket. Erre nézve idézem egy kanadai bevándorláskutató nagyon tanulságos megjegyzését: „ki tudja, például, hogy Juan de Kuka görög származású volt, vagy hogy Kolumbusz Kristóf is valószínűleg az volt (saját forrásaim szerint viszont zsidó)'.' A magyar Parmenius 1583-ban érkezett Kanadába, őt viszont majdnem egy századdal megelőzte 27
