Itt-Ott, 1984 (17. évfolyam, 1-3. szám)
1984 / 1. szám
KÖNYVEK Király Béla: Az vlffl háború szocialista orizágok között. Szetélyes v isszaetlékezések az 1956-os aagyar forr adalotr a. Magyar Öregdiák Szövetség—Bessenyei Kör, New Brunswick, NJ, 1981: Tanúk—Körünkről sorozat. Az 1956-os magyar -forradalom 25. évfordulója méltó említés nélkül maradt a nagy amerikai lapokban. A brutális, Szovjet-ösztönözte lengyel katonai diktatúra hatalom-átvétele azonban felelevenítette az amerikai köztudatban a magyar történelem egyik legbüszkébb és egyben legfájdalmasabb epizódját: az 56-os forradalom győzelmét és a Szovjetunió általi letiprását. Lengyelország Pétainjának: Jaruzelski tábornoknak a propaganda gépezete szintén felelevenítette a magyar forradalmat, de mint elrettentő példát. A lengyel junta szerint a lengyel államvédelmi szervek egy magyarországihoz hasonló "ellenforradalmi" akciót kívántak megelőzni, elfojtani. A lengyel televízió képernyőjén feltűnt a híres, de persze se nem jellemző, se nem általánosítható dokumentum filmjelenet, amikor 56-ban Budapesten a felbőszült tömeg volt kínzóiból, az ÁVÓsokból néhányat meglincselt, mint annakidején az antifasiszta olasz partizánok tették Mussolinival. A lengyel junta által — valótlanul — tipikus eseménynek bemutatott ilyen kilengéseket általában sikeresen akadályozták meg 56-ban a magyar forradalmi karhatalmi szervek, de legfőképpen a nép érettsége, és forradalma tisztaságát őrző önfegyelme. Ez derül ki többek között Király Béla legújabb, magyar nyelven megjelent könyvéből is, amely a Dr.Nagy Károly által szerkesztett Tanúk — Korunkról sorozatban jelent meg. Király Béla tábornok, az 56-os forradalom egyik vezéralakja e visszaemlékezésében azokat a történelmileg fontos mozzanatokat eleveníti fel, amelyekben maga is szerepelt. A Forradalmi Karhatalmi Bizottságnak és utódának, a Nemzetőrségnek volt parancsnoka. Könyve hézagpótló adatokat szolgáltat a forradalom történetéhez. A forradalom leverése után az USA-ban hadtörténeti szakon szerzett doktori diplomát. Nemzetközileg elismert történészi képzettsége e munkájából is kitűnik. Király könyvének tézise — mint erre a elme is utal — az, hogy a magyarok honvédő háborút vívtak, amikor 56-ban fegyvert fogtak az agresszor szovjet csapatok ellen. A győztes forradalom kormánya — Nagy Imrével az élen — egy demokratikus szocialista rendszer híve volt, és ebben a programjában a nép többségének kifejezett támogatását élvezte. "Ezt a de tokratikus szocialista (tagyar) állatot tátadta teg a totalitárius szocialista szovjet állat, így indult teg az első háború szocialsita országok között" — Írja Király professzor [17.0.]. A Magyarország számára katonailag reménytelen háborút azért vállalta a Király Béla által irányított had vezetőség, mert remélte, hogy az ellenállás olyan nemzetközi politikai kibontakozást von majd maga után, amely a Szovjetuniót politikai kompromisszumra fogja késztetni Magyarországgal szemben. Ez a felfogás mai szemmel talán naivnak tűnhet, de ne felejtsük el, hogy az ötvenhatot megelőző események közé tartozott Hruscsov Canossa-szerű belgrádi látogatása 1955-ben. A Tito—Hruscsov találkozó eredménye a szocialista policentrizmus jogának elismerése volt a szovjet pártvezér által. Ebből arra is lehetett következtetni, hogy valamilyen politikai megegyezés 1956 novemberének elején Hruscsov és Nagy Imre között talán nem teljesen lehetetlen. 40
