Itt-Ott, 1983 (16. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 2. szám
T^TT® TIP TE? HD TÍríP TTP TETTW Ifo. If Cm Hl. Hnirokift ifliHiT ma irb INJ ELBOCSÁTÁSOK, POLITIKAI TÁMADÁSOK JUGOSZLÁVIAI MAGYAR ÍRÓK ELLEN 1983. május 9-i hatállyal elbocsátották az Új Symposion c .jugoszláviai magyar irodalmi folyóirat szerkesztőségét. Egyebek mellett "ellenzékiséggel", "anarcholiberalizmussal", "szocialistaellenességgel", "eszmei-politikaifogyatékosságokkal", "felelőtlenséggel" vádolták őket. A vádak azon az ülésen hangzottak el, ahol a nyilvános megbélyegzés után határozatot hoztak, mely szerint — ahogy arról az újvidéki Magyar Szó 1983. május 12-i cikke beszámol — "méltányolva és támogatva a Hetilapok pártalapszervezet határozatait, a Vajdasági Szocialista Ifjúsági Szövetség Tartományi Választmányának elnöksége megvonja a bizalmat a fő- és felelős szerkesztőtől és arra a véleményre helyezkedik, hogy a folyóirat szerkesztősége jelenlegi összetételében nem képes eleget tenni társadalmi és programfeladatainak." A cikk szerint "a fenti határozattal összhangban megfelelő eljárást indítanak, s ennek keretében elindítják a folyóirat szerkesztőségének megválasztását is." Az új szerkesztőségi tagság feltétele; a feltétlen engedelmesség. Ahogy a cikk írjas "A Tartományi Választmány Elnökségének elfogadott álláspontja szerint a folyóirat új szerkesztő bizottságának tagjai lehetnek azok az eddigi tagok is, akik készek valóra váltani a folyóirat kijelölt koncepcióját." Jugoszláviában az 1981 márciusában lezárt hivatalos népszámlálás szerint 425 000 magyaréi, 390 000 a Vajdaságban. A jugoszláviai magyar etnikum létszáma állandóan csökken az utóbbi évtizedekben. Ludányi András, az Ohio Northern University történésze tanulmánya szerint "míg Jugoszlávia össznépessége 1961 és 1971 közt 18, 5 millióról 20, 5 millióra emelkedett, a magyar lakosság létszáma e tíz év alatt 504 000-ről 477 000-re süllyedt" ("Titoist Integration of Yugoslavia . . Polity. XII, 2,235.old.). A létszámcsökkenés okait Dávid Zoltán budapesti demográfus "A magyar nemzetiségi statisztika múltja és jelene"c. cikkében (Valóság. 1980.8.sz.) így elemzi; "A jugoszláviai magyarok számának az utolsó évtizedben megindult fogyása sokféle körülményre vezethető vissza. A nyugati országokban dolgozó vándormunkások végleges idegenbe telepedése, a horvátországi szórványok felszívódása, az alacsony természetes szaporulat szorította lejjebb a már évtizedek óta alig változó számot." Az Új Symposion című magyar irodalmi folyóirat 1965 óta jelenik meg, jelenleg évente tíz alkalommal, fiatal jugoszláviai magyar írók, költők, irodalmárok szerkesztésében. Főszerkesztő: Sziveri János, a szerkesztőség tagjai többek között Balázs Attila, Bicskei Zoltán, Csorba Béla, Faragó Kornélia, Fenyvesi Ottó, Losoncz Alpár, Makk Ferenc, Radics Viktória és Szügyi Zoltán. A folyóirat jelentős szerepet tölt be a jugoszláviai magyar irodalom életében, főleg a fiatal írók fórumaként. Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész szerint indulásukkor az Üj Symposion szerkesztői "A nonkonformista közéleti magatartást s az avantgardista kísérletező művészetet állították előtérbe." "Az Új Symposion nemzedékének prózája elfogulatlan szemlélettel és alapos valóságismerettel mutatja be a jugoszláviai társadalom, illetve a vajdasági magyarság köznapi életét, a tapasztalható szociális, morális és kulturális feszültségeket." Az Üj Symposion írói "új távlatokat nyitottak a vajdasági szellemi élet előtt, s termékenyítőleg hatottak a hazai, illetve az egyetemes magyar irodalomra." (Az újabb magyar irodalom. 1945-1981. Gondolat, Budapest, 1982.) Az Új Symposion szerkesztői elleni vádakat a belgrádi Nin című hetilap taglalta részletesen, május 22-i számában. A "hibák" között szerepelnek a következők; 1. A szerkesztőség egyik tagja; Radics Viktória kritizálta az újvidéki színházi fesztivál műsorpolitikáját, Napoleon rendőrminiszterének, Fouché-nak a cenzurázási módszereihez hasonlítva a Vajdaság pártvezetőinek a színházi életbe való beavatkozását. 18
