Itt-Ott, 1983 (16. évfolyam, 1-3. szám)

1983 / 1. szám

ÉRTEKEZLETEK AZ ANYANYELVI KONFERENCIA ÉS AZ IRODALMI KAPCSOLATOK (Nagy Károllyal és PÜski Sándorral beszélget Kéri Tamás és Kóréh Ferenc. A beszél­getés Magyarországon a Szabad Európa Rádió közvetítésében 1981. október 1-én 19:10- korés23;10-kor, október 2-án 10;10-kor és 14;10-kor hangzott el. A nyomtatásban való megjelenés miatt szükségessé vált — a lényeget nem érintő — módosításokat a résztvevők végezték el.) KT Milyen általános benyomásaitok voltak a legutóbbi, 1981. augusztusi pécsi anyanyel­vi konferenciáról ? Különbözött-e valamilyen módon az eddig megrendezett konfe­renciáktól ? PS Különbözött abban, hogy sokkal több nyugati résztvevő volt, különösen Amerikából. Mindannyian egyénileg voltunk jelen, de többféle intézményt, folyóiratot, szerve­zetet is képviseltünk: egy-egy részt, színt a nyugati magyar művelődési életből. Általában az eddigi eredmények felmérése után a hangsúly áttevődött az általános művelődési területekre, az irodalom helyzetére, a nyugati magyar irodalom hazai befogadása kérdéseire. NK Tíz évvel ezelőtt rendeztük az első anyanyelvi konferenciát Debrecenben, a máso­dikat azután Szombathelyen, a harmadikat Pesten és a legutóbbit, a negyediket Pé­csett. Az az érzésem, hogy határozottan előre léptünk. Két ok miatt érzem ezt. Az egyik az, hogy tíz évet felmértünk most, megnéztük, hogy mit értünk el eddig, de nem álltunk meg, hanem megalkottunk egy olyan akcióprogramot, ami a követ­kező tíz, sőt húsz évre is ad tennivalót. A másik ok, amiért úgy érzem, hogy na­gyon fontos és eredményes mérföldkő volt ez a negyedik anyanyelvi konferencia, az, hogy mostanra tulajdonképpen eldőlt, hogy ez a konferencia már több, mint aminek eredetileg indult. Nemcsak a külföldi magyarságmegtartás különböző szakmunká­sainak egy kis szakmai értekezlete, hanem egy olyan akcióegység, egy olyan talál­kozó, magyarországi, a Magyarországgal szomszédos országokbeli, és nyugati ma­gyarok között, amelyen a résztvevők a magyar sorskérdések, a magyar nemzet­tudat, a magyarság megtartása, a magyarság jövője különböző témáin is együtt tudnak gondolkodni, vitatkozni, tárgyalni. KT Tehát mindkettőtök általános benyomása jónak mondható. Itt, Nyugaton gyakran felmerül az a kérdés is, hogy miért a Magyarok Világszövetsége rendezi az anya­nyelvi konferencia sorozatot? PS Igen, idekint is és otthon is, hogy miért éppen a Magyarok Világszövetsége szol­gálja a hazai és az államhatárokon kívül élő magyarok viszonyát, a magyar nyelv és kultúra külföldi megtartását? Miért nem a Tudományos Akadémia, a Művelő­dési Minisztérium, vagy valami más jobban hangzó intézet cégére alatt folyik a munka? Reménytelen kísérletnek tartjuk beleszólni egy állam jogi, igazgatási és költségvetési rendjébe. így alakult ki, így kaptak költségvetést és hivatali keretet. A lényegen semmiféle cégér nem változtatna, a magyar államon belül mindenféle intézmény ugyanannak a kormányzatnak a felügyelete alatt áll. És teljesen mindegy az is, hogy milyen céllal csinálják. Azt is szokták hangoztatni egyesek ugyanis, hogy politikai céljai vannak a kormányzatnak ezzel az anyanyelvi mozgalommal. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom