Itt-Ott, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 1. szám

MAGYAffi KEffiAlLYI POSTA

Éltető J. Lajosnak; Dear Dr.Éltető;

I am pleased to report that Senator Dodd's resolution declaring October 23rd Hungarian Freedom Day passed in the Senate, with my support, by voice vote. It was signed by the President the day before Hungarian Freedom Day. I am honored to support this legislation and I commend Senator Dodd for the idea. The American people have not forgotten the Hungarian people's noble fight for freedom. It is critical that we continue to commemorate such important periods in history. —

Thank you again for taking the time to share your thoughts with me. Kind regards. Sincerely, Mark O. Hatfield,

United States Senator |R—OR|

Többeknek; Köszönjük Csoóri "lengyel" verse fordításának a másolatát. Mivel a fordító fenntartja rá a szerzői jogot, engedélye nélkül nem közölhetjük. Megtalálhatjuk a New York Times jan. 9-i számában. —éji

Éltető J. Lajosnak; Örömteljes büszkeséggel jelentem az ITT-OTTnak, hogy az alanti szerzeményemmel beléptem az avant-garde költők exkluzív csoportjába! — Barátaim már jó ideje unszolnak, hogy modernizáljam költészetem, mert ez az egyetlen lehetőség, hogy művem megállja az idők sarát. Mint ahogy már Karinthy Frigyes is megírta az Égy írtok tie. irodalom-kritikájában, a "futurizmus" alcím alatt, hogy "költészetünknek lépést kell tartani a kor kozmikus diametriáján életeskedő girbic beltes-ritmusával!" Igen, a régimódi költészet (pl.Petőfi, Arany, Ady, Kosztolányi stb.) kihalásra van ítélve mint a dinoszaurusz lábnyomai a homokban. Ezzel szemben az avant-garde költészet lábnyomai homok-kőbe nyomva, kétségtelenül örökre fennmaradnak. Itt az ÉN első, ilyen maradandó stüusű MŰVEM. Lehet, hogy kissé érződik rajta az Ifjú Nagyok behatása, de bízom hog(y) néhány éven belül majd

kiforr az én teljesen önálló stílusom, amilyet meg Senki sem Mü-Velt (régiesen; Világmű):

SZÓ-INDÁKBA MARKOLVA Le-tele-pedek

a szöcske-lábű napok asztalához s a be-tű-fű-szerez-ett szavakat (b)iz-lelem.

Magam munkáját áru-lom nem élek kegy-elem kenyerén.

Fatányéros fantáziám fél-Fogán rágott

szűk mar-kakk könny-őr-telenségének szó-indákba kopasz-kodó tíz-ujjas mozzanatokba meri-tett lelkiszenvtelens-égbe zuhant szó-száradt malterját az ŰJ-ingre vetkőzött ÉLET (t)örvénytelen fal-ára kenem.

A verskedvelő, de az Ultra-Modern költészetben nem jártas olvasó felvilágosítására vetettem papírra az alanti analízist, idevágó témakörök szerint; 1) Étvágygerjesztő képek; tele, fű-szerez, íz, kenyér, fatányéros, kenem, ett (evett). 2) Vitalitás: munka, mar, kapaszkodás, mozzanat, zuhan, fal (régiesen; eszik). 3) Béke; örvénytelen. 4) Eredetiség: fantázia mal tér je. 5) Bátorság; nem élek, kenem, magam, őr, meri, tett.

6) Érzelem: fantázia, lelkiszenvtelen, könny. 7) Vallás; gott, égbe, kegy-elem (mert a kegy még az aranynál is nemesebb elem). 8) Szerénység; fél-fog, szűk, szöcske, lom. 9) Modem erotika; láb, tele, kakk, vetkőzött, törvénytelen, tíz (ez ara-bűs-ul feneket, népszerűén popot jelent). 10) Tragédia; kopasz. 11) Népiesség: biz (biz', abizony), lelem (találom). 12) Űj rímrend; kegy-elem keny-eren. — Költői üdv-őzlett-el: Tábory Maxim, Goldsboro, NC.—

Éltető J. Lajosnak: Remélem Te is égy látod majd cikknek szánt írásom elolvasása után, hogy |Kovách| Aladárnak is, PÜski Sándornak és Szathmáry Lajosnak is, de

37