Itt-Ott, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 3. szám
IRODALMUNK L. Kocács Klára, Hackettstown, NJ A JELENKOR JUGOSZLÁVIAI MAGYAR IRODALMA MÁSODIK RÉSZ IV. Az 50-es nemzedék. Az ötvenes években jelentkező prózaírók közül Major Nándornál találkozunk újra a jellegzetesnek hitt vajdasági problematikával, amely nála a képzelet megkötöttségének a felismeréseként vetődik fel. Dél c. regénye a költészetnek és a regénynek az öszszefüggéseit akarja felderíteni. Móricz Zsigmond parasztszemlélete hatott Németh Istvánra indulásának idején. Novelláinak központi hősei a falusi életforma évszázados kereteiben küszködő, abból kitörni akaró parasztok. Későbbi írásaiban e gondolatot továbbfejlesztve már nem az évszázadok szentesítette parasztélet állóképeit látjuk, hanem a változó világ mozgásban lévő emberét. Figyelme az epikus jellegű történetekről a leleki vetületek rajzaira tevődik át. Zsebtükör c. írásában világunk mikrorészletei éles objektív fényben jelennek meg a személyesnek egy szenvedélyes személytelenségben tündöklő módján. Az ötvenes nemzedékhez tartozik még Kopeczky László és Bogdánfy Sándor. Az előbbinek a montázshoz való érzékét s a nyelvi lelemények bő forrását kell kiemelnünk. Kopeczky nem időzik leírásoknál, nem elemez, de még a helyzeteket sem köti össze narratív részletekkel. Bogdánfynak a paródia és az aforizma jellegzetes műfaja, melyet sajátos meghatározással foszlányoknak nevez. Egy merénylő vallomása c. művével a társadalmi regény határterületére jutott el, a látszat és a valóság különbségeit fedve fel egy család emberi viszonylatainak tükrében. V. Az Uj Symposion írói nemzedéke Az ötvenes évek vége korszakhatár is. Ezt jelzi az új írónemzedék fellépte, a Fórum könyvkiadó megalapítása, majd az Új Symposion c. folyóirat megindulása, mely a Képes Újság Symposion című irodalmi mellékletéből nőtt ki. A folyóirat 1964-ben indult, s eddig több mint száz száma jelent meg. 31
