Itt-Ott, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 3. szám
OKTÓBER HUSZONHÁROM |Alábbiakban közöljük a budepesti TIT által kiadott előadói segédanyag utolsó részét. A közlések célja az, hogy olvasóink láthassák, mi volt a 25. évforduló idején a hivatalos magyar álláspont 1956 kapcsán. — Októberi témájú dokumentáció-sorozatunkat folytatjuk. | A NÉPHATALOM VÉDELMÉBEN IH 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt Országos Értekezlete Az MSZMP Országos Értekezlete 1957.június 27-29-én ülésezett. A tanácskozáson elhangzott beszámoló átfogó és részletes elemzését adta a felszabadulás óta megtett útnak, részletesen megvizsgálta az ellenforradalmi lázadás körülményeit, hangsúlyozva, hogy a szocialista konszolidáció elért eredményei az MSZMP következetes marxista-leninista vonalának, a munkásosztály és a dolgozó nép, illetve a Szovjetunió és a szocialista világ támogatásának köszönhetők. Az országos értekezlet ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az ellenforradalmilázadás következményei elleni küzdelem még nem zárult le, mivel továbbra is hatnak az imperialista országok felforgató törekvései, és a fejek egyrészében zűrzavar uralkodik. A tanácskozás a szervezeti kérdésekkel foglalkozva rámutatott, hogy az MSZMP nem új párt, hanem a proletariátus újjászervezett marxista-leninista pártja. A tanácskozás az átigazolásokat értékelve megállapította, hogy a párt taglétszáma és összetétele egészségesen fejlődött, továbbá elfogadta a módosított szervezeti szabályzatot. Fontosnak ítélték meg az ideológiai, politikai és szervezeti egység fejlesztését, és a kétfrontos harc szellemében a revizionista, valamint a szektás nézetekkel szembeni további küzdelmet. Ennek megvalósítása érdekében döntöttek az eszmei-politikai képzés egész rendszerének újjászervezéséről . Célként fogalmazták meg a pártoktatás átalakítását, a felsőfokú képzésben a marxista-leninista oktatás visszaállítását, valamint az MSZMP vezető testületéi mellett elméleti munkaközösségek felállítását. Az országos értekezlet határozata az MSZMP munkamódszeréről szólva hangsúlyozta a párt vezető szerepének következetes érvényesítését, és egyetértett azzal, hogy párttisztség kivételével minden közfunkciót betol thet pártonkívüli is. A dokumentum a proletárdiktatúra lényegének tekintette az MSZMP és a néptömegek közötti szilárd kapcsolatokat, a helyes szövetségi politikát. Ennek valóra váltása érdekében különös nyomatékkai szólt az eszmei politikai meggyőzésről és a tömegeknek a pártba vetett bizalmának a további erősítéséről. A tanácskozás megállapította, hogy az államhatalmi szervek újjászervezése befejeződött, és a jövő feladata ezen a téren tevékenységük javítása, a törvényes rendvédelme. A gazdaságpolitika kérdéseivel foglalkozva az országos értekezlet megerősítette a szocialista iparosítás politikájának a folytatását, és a közeljövő egyik központi feladatává tette a mezőgazdaság szocialista átalakításának teljeskörű megvalósítását. Állást foglaltak az életszínvonal rendszeres emelése mellett, míg a kulturális élet területét érintve a hangsúlyt a még meglevő ellenforradalmi eszmei hatás elleni határozott küzdelemre helyezték. Az országos értekezleten elvi-politikai vita bontakozott ki Révai József felszólalása körül, aki más párttagok nézeteit is kifejezve lényegében megkérdőjelezte az MSZMP po19
