Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 3. szám
lódási folyamat megindítása Magyarországon, mind olyan tények, amit a szovjet politika nem hagyhat figyelmen kívül. A legnagyobb érdeme a kommunisták szemében mégis az 1862-benmeghirdetettkonfederációs terve. Hogy akommunista sajtéból idézzek; "Turinban írt emlékiratában fejti ki, hogy a Dunai-Konfederáciő csakis mint a szabad népek egységfrontja képzelhető el a reakcié ellen és nagy politikai éleslátással lemond a magyar hege moniáről és a magyar és szláv összefogás mellett száll síkra." Kossuth szláv—magyar együttműködési terve olyan általános körvonalakban látott napvilágot, hogy nem zárja ki azt, hogy a Szovjet a maga módján értelmezze, így éri Kossuthot a szovjet elismerés dicsősége. Marx meg így £r: "Hosszú idő éta elsőízben akadunk egy valéban forradalmi jellemre, egy férfire, aki népe nevében fel meri venni a kétségbeesett harc kesztyűjét, aki nemzete számára Danton és Carnot egy személyben." Igaz, Marxék lelkesedése nem zárta ki későbbi maré kritikájukat sem. Masaryk az első világháborúban a Párizs-kömyéki békék során emelkedett a Középkelet-Európa történelmét formáié személyek soraiba. Űj szláv programmal, új közép-eurépai államrenddel és a nyugati hatalmakhoz szorosan kapcsolt antikommunista magatartással jött. A masaryki program a kommunisták számára végig elfogadhatatlan, sőt ellenséges volt s az ma is — mint a közelmúlt Dubbek-féle prágai tavasza és a nyomában kinyilatkoztatott Brezsnyev-féle elv bizonyítja. Az oroszok a masaryki tradíció minden felújítását a leghatározottabban visszautasítják. Miért? A moszkvai szláv program Oroszország köré csoportosítja Közép- és Dél- Eurépa szlávjait. Ez azonos a kommunista párt programjával is; a szocialista nemzetköziség és a proletár hazafiság gondolatát is szolgálja. Kossuth laza, részletek nélküli programja szabad lehetőséget nyújt minden kommunista értelmezésnek. De itt az ideje, hogy közelebbről megvizsgáljuk az eredeti Kossuthtervet. Ismerjük meg keletkezését és későbbi nagyranövését Jászi Oszkár és társai kezében. 1862-ben Bukarestben az egykori román külügyminiszter, Rosetti kiadásában egy cikk jelent meg Klapka és Pulszky névjegyzésével — a szerzők tudta nélkül. A lap kerülő úton jutott a fogalmazvány birtokába. Az írás egy dunai konfederácié kérdését tárgyalta. Nyilvánvaló volt, hogy a fogalmazvány Kosuthtal való megbeszélések összefoglalása. A federácié terve világosan volt körvonalazva. A cikk nem keltett feltűnést és egykettőre feledésbe ment. Ezért se Klapka, se Pulszky nem bojgatta a dolgot. Kossuth ugyanezen évben a milánói Alleanza c. lapban maga ismertette dunai szövetségielgondolását. A Kárpátoktól és a Dunától a Fekete-tenger és az Adriai-tenger között elterülő területen egy egységes államot akart létrehozni, amely Magyarország és Erdély mellett Romániát, Horvátországot és Szerbiát is magába foglalja. Minden egyes társország választ egy törvényhozó testületet és megegyezik a federáció formájában. A helyi, belső dolgaikban függetlenek. A honvédelem a hadsereggel, a külpolitika, a vám és pénzügy közös. A federáció államgyűlései kétkamarásak, Észak-Amerika mintájára. Az alsóházak képviselőinek száma arányos lakosságuk számával, a szenátusé egyforma, tekintet nélkül a lakosság számára. A legfőbb államtanács székhelye négyévenként változik: Budapest, Belgrád, Zágráb és Bukarest között. A soros államszékhely feje négy évig egyszersmind a federáció feje is. A hadsereg közös nyelve a francia! 11
