Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 2. szám

A közvélemény azonban más volt. Már nem a forradalmon kellett segíteni, csak an­nak menekültjein, azaz ki-, helyesebben bevándorlókon. (A lelkiismeretfurdalás is az indítóokok között szerepelhetett.) És ezeknek többsége képzett, de legalábbis fiatal, pro­duktív elem volt. Idéztük már a Science vezércikkét; "Segély az USA-nak.” A magyarok in statu nascendi amerikaiak lettek s mint ilyenek, kollégák a közös, nagy­szerű jövő építésében. De talán a legnagyobb akadály, egy kis nemzet problémáinak megértésében a szemlélő fél nagyhatalmi helyzete. Mert a "hírünk"-höz tartozik Amerikában az is, hogy öntudatos nemzet-féle vagyunk, akik nemcsak függetlenek akarnák lenni, de határokat is kívánnak változtatni, hogy más­hol élő magyarokat magukhoz csatoljanak. Itt aztán egész sereg ellenvetésbe ütközünk. Egy nagyhatalom főcélja a béke fenntar­tása. A kelet-európai nemzetek közti viták feléledése — ami a szovjet uralom megszünte­tésének a következménye lenne — a világ e részének "balkánizációját” vonná maga után, s az újra háborús tűzfészekké válna. Jobb hát, ha egy másik nagyhatalom, a jelenlegi eny­hébb politikai irány ítás folytatása mellett, ezt a területet pacifikái ja. De ha valami csoda folytán e népek önállókká is válnának snem ugranának rögtön egymás torkának, nem borul­­na-efel a világ egyensúlya? A másik szuperhatalom nem kezdene-e veszélyes kalandokba az egyensúly helyreállítására? De egyáltalán van-e értelme a kisnemzetek létének? Mért nem federal Nyugat-Európa, hogy az USA-nál jelentéktelenebb Franciaország, Németország, stb. helyett — az Európai Egyesült Államok megteremtésével — Amerikával egyenjogú egységgé váljon? Hogy Eu­rópa lényege a sok külön nemzeti kultúra termékeny együttműködése ? A legeurópaibb tár­sadalom az amerikai, ahol minden európai országból verődtek össze az emberek s a leg­nagyobb egyetértésben élnek! Különben is, mit jelent az, hogy nemzet? Az életmód a legfőbb egységesítő tényező és az "American way of life" nemcsak az amerikaiakat fogja össze, hanem az egész vilá­gon terjed. A "nemzet" szónak nincs is az amerikai fülben a mi nemzetfogalmunkéhoz akár csak megközelítően hasonló értelme. Már rég továbbtolódott a szó második értelme irányába, többnyire államot, országot értenek rajta. A National Geographic Society atlaszában pl. ezt olvashatjuk; a magyar nemzet 2/3-ának a magassága átlag 650 láb alatt van ("two­­thirds of the nation has an altitude of less than 650 feet"). De ne essünk a ló másik oldalára. Vannak filozófiai egyezések is a két nép között. Itt van mindjárt Carter elnök "emberi jogok" akciója |Hol van az már? — szerk. |. Persze ez a legminimálisabb követelmény, de örüljünk hogy ennyivel is túljutottunk az előző ad­minisztrációcinikus szemléletén (emlékszünk még Biafrára, Bangladesre ?). Tegyük hozzá mindjárt, hogy ez a minimum ránk már nem is vonatkozik; Magyarországon meg­szűntek 'a politikai letartóztatások, a kínzás, az állampolgári e­­gyenjogok elleni merényletek. De a Carter adminisztráció magatartása mélyebb gyökerű. Ahogy Joseph Harsch írta a Christian Science Monitor-ban; "A Szovjetunió va­lóban ugyanabban a klasszisban van, mint az USA? Kissinger külpolitikája azon alapult, 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom