Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 4. szám
tok kóros elidegenedettségenek a lelkiállapotát tükrözi. Olyan autonómia lehet ez az alapállás — Csoóri Sándor 1981 márciusában New Yorkban elmondott helyzetraegállapítása szerint — , ami "bármennyire kiszolgáltatott is az otthoni többség akaratának, illetve helyzetének," "viselkedésével, kultúrájával és közvetítő képességével diplomáciai viszonyt" jelent mind etnikai, mind lakóhelyi tömbje felé, A kétnyelvűség, a kétkuítúrájúság olyan "érzelmi ködöktől mentes, egészséges kettőstudat kialakulását" teheti ennek az autonóm sziget-létnek az alapjává — ahogy Mészöly Miklós is megfigyelte külföldi útja során az 1981 januári Jelenkorban közölt beszélgetése szerint —, amely "jogos önérzettel" képviselhet a világ minden pontján "minden nézetkülönbségen túlmutató osztatlan magyar érdekeket." Az autonóm, önérzetes kettősségtudat választással, vállalással kezdődik. Jó és pontos megfogalmazását adja ennek a folyamatnak Beke György, amikor az 1981 február 7-i Élet és Irodalomban a Fölöttünk a havasok c. új könyvéről beszél. A székely falvakban végighaladhatott valaki az életen úgy is, hogy el sem gondolkozott azon, miben is áll az ő magyarsága. Egyszerűen beleszületett egy keretbe, nyelv, szokások, hagyományok körébe, és ezt továbbadta a gyermekeinek. De a Székelyföldről elkerülő magyar nemcsak Bukarestben, mindenütt nyomban választás elé kerül. A választás pedig latolgatása annak, hogy mit ér az, amit megőrizhetek, vagy elhagyhatok? A nyelv, amely addig csak a közlés eszköze volt számára, lelki vagyona lesz, vagy nem lesz, a hagyomány kapocs lesz, vagy nem lesz a szüleihez, nagyszüleihez, a tudata mélyén magával hozott világhoz. Ilyenkor éli át mindenki a maga magyarságát: akkor is, ha tudatos sorsként fogadja el, de akkor is, ha többé tudni sem akar róla. Ez utóbbi csak látszatra egyszerű, lelki viaskodások és drámák vagy éppen gyűlölködések, belső összeomlások magját hordja magában. Az előbbi választás többletet kíván, munkában, tudásban — egyebek között nyelvtudásban és nyelvvédésben —, jellemszílárdságot, nemzeti öntudatot. A sziget-életforma természetesen magában hordja a torzulás veszélyeit is. Mennél jobban megtanul a szigetlakó "szigetül," annál jobban elfelejthet "kontinensül" ha nem vigyáz. Mire a kontinens és a szigetek közti üzenetek megteszik útjukat — vagy ha az üzenethordozó előítéletes —, értékét vesztheti a tudatformáláshoz szükséges információ. De mással nem pótolható értékeket is nyújthat a sziget, hiszen Darwin is szigeten fedezte fel az élet néhány egyedi formáját a tudomány számára. A távlat is előnyös lehet; a kontinensen a fáktól néha nem látszik az erdő, a szigetről néha új összefüggéseket tesz lehetővé a rálátás, 3. A szigetek feladatai A sziget életforma eddig kialakult sajátosságai és lehetőségei szerint mit tűznek ki célul a magyar szigetek, miiyen feladatokat vállalnak? A. Elsősorban; megtartani, művelni és a következő nemzedékeknek megtanítani a magyar nyelvet és kultúrát, a magyar nép-, nemzet- és történettudatot. Ez az alap, ez a sziget megmaradásának, értelmének is a biztosítéka, A megmaradáson, az önművelésen és átörökítésen túl is vannak feladatkörök, amelyek vállalásával a szigetek pótolhatatlan 26
