Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 4. szám
amennyivel Hitler Franciaországot verte le. És ezek a szovjet csapatok november elsejétől kezdve szisztematikusan előrenyomultak, úgyhogy november 3-án Budapest körül már egy acélgyűrű volt, ahol már csak egy sípjel kellett, hogy a lövést is megkezdjék. Hogy november 4-én hajnalban meg is kezdték, az a háborúnak már a második lépcsője, a háború maga elsején kezdődött, és háború volt, meid a célja ennek a masszív, szisztematikus előnyomulásnak az volt, hogy Magyarország fegyveres erejét megsemmisítse és a nép akaratát megtörje, hogy elmozdítsa a kormányt és helyére újat állítson. De helyes-e az a megállapítás, hogy ez volt az első háború szocialista országok között? Ennél a kérdésnél a forradalom lényegéhez kell visszamennünk, hogy mi történt a forradalom alatt. Es itt megint egy másik olyan dolgot mondok, ami szJógánként, jelszóként nagyon fontos és alkalmazandó, amikor angol nyelvű barátokhoz, hallgatósághoz szólunk. Ennek lényege az, hogy az 1956-os forradalom győztes forradalom volt. Amikor én ezt a kijelentést amerikai hallgatóság előtt teszem, azt mondják, allright, ha győztes volt, akkor miért vagy itt? A felelet az, hogy a forradalom belpolitikai kérdés, míg a szovjet benyomulása Magyarországra november elsején internaeionális kérdés. Belpolitikailag a magyar forradalom kétség kívül győzelmes forradalom volt. Miért? Mert 1956 november 1-én a Nagy Imre kormány olyan kormányzat volt, amelyikkel szemben sem személy, sem politikai csoport nem állt, nem volt program, nem volt szándék, hogy ezt a kormányt erőpróbára hívja ki valaki, egyszerűen nem volt másik erő Magyarországon. Bár nem volt Gallup Poll Magyarországon, aki otthon volt, az tudja, hogy Nagy Imrénél népszerűbb ember sem volt abban a pillanatban. Politikailag nem volt tehát olyan csoportosulás, amelyik őt megkérdőjelezte volna. A magyar forradalom mindazokkal a programokkal, melyeket november 1-ig elvégzett, betöltött és teljesített, és azzal a programmal, amit a jövőre kitűzött, egyedülálló erő volt Magyarországon. Sem egy sztálinista, sem egy jobboldali csoport nem tudta volna erőpróbára kihívni. Miez, ha nem egy győztes forradalom ? Mert a forradalom egy erőszakos politikai tény, amely elmozdítja a régi rendszert és sikeresen újat ültet a helyére. Itt is mind a két tényezőre szükség van, hogy a régit a szemétkosárba dobja és az újat a trónra ültesse. Pontosan megtörtént mind a kettő és ha a magyarokra bízódott volna a dolog, semmi változás nem lett volna. Győzedelmes forradalom volt és a magyar Kormányt egy idegen, ellenséges agresszió söpörte el, nem magyar erő. Igen ám, de szocialista állam volt-e az, ami fölött a Nagy Imre kormány volt az adminisztratív hatalom?— Mi a szocializmus? A szocializmusra nézhetünk az utópisztikus szocializmustól a leniniig, és közben millió más változatára is, de nincs olyan szocialista irányzat, amelyikben a termelő erők részben vagy egészben való társadalmi tulajdona ne lenne az alapvető követelmény. A különböző irányzatok aztán adnak hozzá ezer más dolgot, úgyhogy lesz utópisztikus szocializmus vagy eurókommunizmus vagy szociáldemokrácia, ég és föld lehet, de mindegyikben benne van a gazdasági erők egészben vagy részben való társadalmi tulajdonba vétele. Hát hogy a Szovjetunióban társadalmi tulajdonba van véve minden termelő erő, ehhez nem fér kétség. Tehát, a Szovjetuniót el kell fogadni mint szocialista országot, bár mint totalitárius államrendszerű szocialista országot. A kérdés most az, hogy Magyarországon szocializmus volt-e 56-ban? Hölgyeim és uraim, ki tud mutatni egyetlenegy programot, egyetlenegy irányzatot, vagy egyetlenegy jelentős személyt, aki felállt volna és azt 9
