Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 4. szám
delemség. Októberben kapitulál Kassa, Sárospatak és Régéé a császárnak, és októberben csap fel 17, 000 kuruc labancnak (1685). * Októberben foglalják el a császáriak a töröktől Pécset és Siklóst (1686). Októberben foglalják el a császáriak Kolozsvárt, Szamosujvárt, Nagyszebeni. Októberben írja alá Apafi a balázsfalvi egyezményt, véget vetve Erdély önállóságának (1687). Októberben foglalja vissza a török Nándorfehérvárt, és 200, 000 szerb menekül Magyarországra. Lipót szabályozza Erdélyt, Thököly végleg kivonul az országból (1690). Októberben adják fel a kurucok a Garam menti bányavárosokat (1708). Októberben választja a magyar országgyűlés nádorrá a császári Pálffy Miklóst, s ugyanez az országgyűlés bélyegzi II.Rákóczi Ferencet hazaárulónak (1714). Októberben ér Rákóczi török földre, török szövetséget keresve (1717). Októberben sarcolja meg Hadik András huszár tbk. Berlint (1757). Októberben születik Kazinczy Ferenc (1759). Októberben hal meg Mikes Kelemen (1761). Októberben tör ki a Horia— Cloaca—Cri^an-féle felkelés (1784). Októberben foglalják újra vissza Belgrádot a császári seregek (1789). Októberben helyezik át az országgyűlés székhelyét Budáról Pozsonyba (1790). Októberben indul meg a per a később kivégzett "magyar jakobinusok" ellen (1794). Októberben lesz — bizonyos célokra — a magyar a második hivatalos nyelve (a latin mellett) az országgyűlésnek s egyes megyei bíróságoknak (1805). Októberben születik Liszt Ferenc (1811). Októberben tiltják be Kossuth lapjának terjesztését (1836). Októberben jön létre a kossuthi Iparvédegylet (1844). Októberben választják Kossuthot követté Pesten (1847), Októberben kezdődnek a harcok JeladiŐ ellen, októberben tör ki a forradalom Bécsben, és októberben lépik át a magyar csapatok az osztrák határt, ahol Schwechatnál vereséget szenvednek (1848). Októbernek esik el utolsónak Komárom . Októberben végzik ki az aradiakat és még százegy személyt, míg 1765-öt súlyos börtönre ítélnek (1849). Októberben törlik el a vámhatárt Ausztria és Magyarország között-, megkezdődik az ország osztrákosítása (1850). Októberben adja ki a császár az "Októberi diplomát," és Pesten — 23-án — heves tüntetések törnek ki (1860). Októberben tiltják meg a honvédegyletek működését, vezetőiket bebörtönözik (1867). Októberben tör ki a "vörös csütörtöki" tüntetés és sztrájk Budapesten (1907). Októberben annektálja a Monarchia Bosznia-Hercegovinát (1908). Októberben verik vissza az osztrák—magyar seregek Caporettonál az olaszokat a Piave mögé (1917). Októberben omlik össze az Osztrák—Magyar Monarchia (1918). Októberben kiáltja ki Gömbös Gyula 95 pontját (1932). Októberben van a marséillei merénylet (1934). Októberben veszi át a hatalmat a nyilaskeresztes párt (1944). Októberben tör ki a nép felkelése Budapesten (1956). Októberben . . . jfolytatjuk! —éji 5
