Itt-Ott, 1980 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 3. szám

ténik /"öt világrész proletárjai egyesüljetek"/. A fogadalom megszűnik. Mivel minden csapatnak nevet kellett felvenni /Marx, Lenin, stb./, csapatnévül a kommunisták előtt ismeretlen nevet, volt közös parancsnokuk "Eross Gusztáv" nevét ajánlotta........... A Bokor-féle átszervezésnek legfőbb előnye abban állott, hogy a csapatok hivatalos .igazolvány-blankettákhoz jutottak, melyekkel tagjaikat akadálytalanul elláthatták s igy a vörös közegek molesztálásától mentesültek. /A 7. csapat naplója nyo­mán. /. .. A Tanácsköztársaság bukása után ismét szabadon működhetett a cserkészet...A cserkészet önálló társadalmi szervezetté vált és a belügyminisztérium ellenőrzése alá került...Megjelent a Vezetők Könyve 1922-ben. Ez oly kitünően sikerült, hogy számos nemzet cserkészete részben, vagy egészben átvette. /Elsősorban baltiak./...A lelki egység biztosítása volt a következő feladat. Ennek alapja a krisztusi világnézet lett. A katolikus és protes­táns vezetőférfiak egyaránt lelkesén a cserkészmozgalom mögé álltak. "Testben-lélekhen tiszta ifjúság, a legnagyobb jó, amit ennek a nemzedéknek és a jövendőnek kívánok." /Ravasz Árpád./... A huszas évek elején már a legtöbb városban működtek cserkész­­csapatok és sokezer lelkes magyar cserkész tett fogadalmat. Szü­lők és gyermekek egyaránt érezték, hogy nagy szükség van a cser­készet testi-lelki fegyelmező erejére a háború, az összeomlás züllesztő hatása után..............Az 1922-es év legnagyobb eseménye gr. Teleki Pál, volt miniszterelnök és egyetemi tanár első ma­gyar főcserkésszé való kinevezése lett...Teleki Pál a követke­ző évben lemondott tisztségéről....tiszteletbeli“ főcserkész maradt és továbbra is igen sokat tett a magyar cserkészetért... 1923. tavaszán..már 10 ezer cserkész táborozott....A sikert tu­lajdonképpen nem az uj csapatok hatalmas száma jelentette. Sokkal inkább az, hogy a társadalom csodálkozva látta egy uj képlet kialakulását: az iparostanonc, a középiskolás, a munkás és az egyetemi hallgató eddig nem tapasztalt közös munkáját.... A fiucserkeszet egyre lendületesebben kibontakozó szervezete mellett, a leánycserkészet is, mint életerős hajtás jelentke­zett. ... Külföldi kapcsolatait már 1920. óta gondosan ápolta a ma­­gyar cserkészetÁm a világ többi cserkészével való döntő ta­lálkozás csak a Koppenhága mellett II. Világjamboreen történt meg. A jamboree alapgondolata a cserkészvilagbajnoksag volt.... Amikor az olcsó ruházatú, szerény viselkedésű magyar csapatot Koppenhágában meglátták, nem sokat vártak tőle. Harminchárom ország fiai voltak jelen. Közöttük hatalmas és gazdag nemzetek gyermekei, drága felszereléssel. A magyar fiuk már az első na­pokban feltűntek csodálatos fegyelmezettségükkel, közösségi szellemükkel. Ahol egyszerre kellett ész, szellem és ügyesség, ott általában ők voltak legelői....végülis gyönyörű helyet ér­tek el: harmadikok lettek, Amerika és Anglia mögött. Bármennyi­re érdekes és izgalmas is volt a cserkészvilágbajnokság, a cserkészet vezetői úgy határoztak, hogy többé nem rendezik meg... 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom