Itt-Ott, 1980 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 4. szám

MIPOKTOK Tóth László (Sao Paulo): II, JÁNOS PÁL PÁPA LÁTOGATÁSA BRAZÍLIA BAN Aki csak egy kicsit is ismeri a brazilokat, az tudja róluk, hogy hamar lelkesedő, e­­móc ionál is, a pillanatnyi hangulatoktól könnyen befolyásolható emberek. Elég egy mele­gebb hangulató bajnoki, vagy éppen nemzetközi futbalmérkőzés, vagy akár az évente is­métlődő, s egyre nagyobb idegenforgalmi nevezetesség számba menő karnevál, hogy ha­talmas, lelkes tömegek verődjenek össze az utcákon, tereken s a pillanatnyi hangulattól fűtve zajos, szinte zabolátlan kitörésekkel nyilvánítsák tetszésüket ill. nem-tetszésüket. Az is ismert tény az újságot olvasó, rádiót, TV-t figyelő közönség előtt, hogy Brazília napjainkban súlyos gazdasági—társadalmi válságon megy át. A hetvenes évek elejének brazil csodája a múlté. A mai Brazíliának egyre komolyabban kell olyan sürgető jelen­ségekkel szembenézni, mint a 100% körül mozgó évi infláció, a növekvő munkanélküliség, a nincstelen agrártömegek városba özönlése, s a diktatórikus fegyelem fellazulása követ­keztében a nélkülözők egyre hangosabb elégedetlensége. Alig két hónapja, hogy a legjobban szervezett munkások, a sao pauioi autógyárak dolgozói követeléseik érdekében sztrájkokkal másfél hónapon keresztül teljes bénítottság állapotában tartották a brazil gazdasági élet legdinamikusabb szektorát. Ebben a harcban a munkások igen nagy mértékben támasz­kodtak a katolikus egyházi hierarchia egyes kiemelkedő személyeire, s ha követeléseiknek nem is tudtak maradéktalanul érvényt szerezni, az világosan kitűnt, hogy a szervezett i­­pari munkásság szerepét a közeljövő nagy döntéseinél nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezt a rövid kis helyzetképet azért tartottam fontosnak felvázolni, mert elengedhetet­lenül szükséges ahhoz, hogy megértsük, s kellőképpen értékelhessük II. János Pál pápa csaknem kéthetes látogatását és annak hatását. Hosszas és aprólékos előkészítő tárgyalások után a pápa az ország fővárosába, Bra­­siliábaérkezett meg június 30.-án. A repülőtéren Joao Figueredo köztársasági elnök fo­gadta kormánya tagjainak élén. Még aznap a pápa és Figueredo elnök zárt ajtók mögött közel egyórás eszmecserét folytattak, melyről hivatalos közleményt nem adtak ki. Már az első kontaktusoknál kiderült, hogy a pápa nemcsak a brazil problémák nagy részével van teljesen tisztában, hanem a portugál nyelvet erre az alkalomra olyan mértékben sa­játította el, hogy minden beszédét, megnyilatkozását, tárgyalását ezen a nyelven, tolmács nélkül folytathatta. A fővárosból kiindulva a pápa 11 napon keresztül hatalmas testi és lelki energiát i­­génylő programot bonyolított le ebben a világrész nagyságú országban, s méltán érdemelte ki a közvéleménytől az "Isten atlétája" nevet. Ütvonala a következő volt; Brasilia, Belő Horizonte, Riódé Janeiro, Säo Paulo, Aparecida, Porto Alegre, Curitiba, Salvador, Re­cife, Terezina, Fortaleza, Belém és végül Manaus. A helyenkint elkerülhetetlen rögtön­zéseken kívül 70 beszédet mondott s a becslések szerint 8-10 millióra teszik azoknak a számát, akik a pápa tiszteletére rendezett koncentrációkon megjelentek. Az általános jellegű, s rendszerint misével Összekötött tömegtalálkozásokon kívül a pápa specifikus kontaktusokat is létesített egyes csoportokkal. így Rióban az ország vezető intellektüel­­jeit, tudósokat, művészeket, Sao Paulóban a szerzetesnőket, munkásokat, az ortodoxok és zsidók képviselőit, a déli városokban, Porto Alegrében és Curitíbában a különböző et­26

Next

/
Oldalképek
Tartalom