Itt-Ott, 1980 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 3. szám
Az ország területén lefolyt háborús események természetesen a cserkészetnek is szörnyű károkat okoztak....A vezetők jelentős része elesett, hadifogs~agba került, vagy nyugatra szorult. Az otthonmaradtak számára nem maradt más, csak a töretlen cserkésztétek ....Az ostrom után közvetlenül, mar 1945” februárjában megalakult az ideiglenes Cserkész Intéző Bizottság....A cserkészet létszáma néhány hónap alatt 500 csapatban, 50,000-re emelkedett....Ám a cserkészet elleni súlyosabb intézkedések nem sokáig várattak magukra...A cserkészek vedelemert senkihez sem fordulhattak...A Budapesten székelő szövetséges ellenőrző bizottság tagjai nem helyettesíthették a követségeket. Ezek nélkül, a világcserkészet segitsége sem volt igénybevehető. Vidéken elkezdődtek a cserkészet elleni önkényeskedések, elhurcolások... A Szövetség központjához az ország legkülönbözőbb részeiről érkeztek a jelentések a cserkészotthonok, cserkésztáborok elleni garázdálkodásokról...A legerőszakosabb eszközökkel terelték a MADISZ felé az ifjuságot...Az is előfordult, hogy valakit azért bocsájtottak el munkájából, mert cserkész volt....Még erőteljesebbé váltak a támadások azzal, hogy az oroszok ellen elkövetett gyilkosságokkal is vádolták a cserkészeket....így a belügyminiszter... 1946 . julius 22-re közgyűlést hirdetett meg. Erre azonban a cserkészvezetők nem juthattak be...Annál nagyobb számban jelentek meg a belügyminisztérium által kiküldött ifjúsági organizációk képviselői... Jellemző erre a közgyűlésre, hogy egyik legnagyobb hangú szavazó az odavezényelt Ölti Vilmos hirhedt népügyész volt, - aki annyi ártatlan magyar halálát okozta törvénytelen Ítéleteivel - s akinek ott semmi keresnivalója nem volt. A 2. cserkésztörvényt megcsonkították és "A cserkész hiven teljesiti kötelességeit, melyekkel Istennek, Hazának és Embertársainak tartozik" helyett csak annyit tartottak meg, hogy a "cserkész hiven teljesíti kötelességeit."....A naivak azt hihették, hogy ezek után mégis megindulhat valamelyes kilúgozott cserkészmunka. Nem igy volt....Ezután mindössze 160 cserkészcsapat maradt meg...1947. március 23-án újból közgyűlést tartottak...Ezt a közgyűlést még azért kellett, vagy lehetett megtartani, mert a kormány felmérte a 47-es moissoni jamboree jelentőségét. Augusztus 6-án 600 magyar cserkész utazhatott ki Franciaországba, természetesen politikai megfigyelők felügyeletével. Az eseményt a Cserkészfiuk Szövetségének Lapja igy jelentette be: "Mégis megyünk...Köszönjük a segitséget Rákosi Mátyásnak." A jamboree után néhány csapatot újra betiltottak. Végülis 1948. májusában, a Hárshegyi Cserkészparkban kimondták, hogy a magyar Cserkészfiuk Szövetsége beolvad az "Úttörő Mozgalom"-ba... A magyar nép vérezve és kifulladva, képtelen volt ellenszegülni. Szomorú korszak kezdődött Magyarországon, ami végülis az 1956-os forradalomba torkollott. Ez alkalommal mégegyszer talpra állt a cserkészet. Néhányan újra átvették a cserkészházat. Szamos csapat meglévő tagjai 8 év szünet után ismét szervezkedni kezdtek. A bekövetkező tragikus események sajnos nem adtak módot komoly újrakezdéshez. 24
