Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)

1979 / 2. szám

teget, amely egy radikális földreform végrehajtása során a nemzeti megújhodás tömeg­erejét biztosíthatja s egy áj, szellemileg vezető középosztály megteremtésére alkalmas, A mozgalom előfutárai a falukutató, szociografizáló fiatalok. A szociográfia "a tudományos-szociológiai irodalom és a szépirodalom határte­rületén elhelyezkedő műfaj. Célkitűzése a társadalom valamely kisebb egységének (te­lepülésiegység, üzem, vagy termelési ág, stb.) leírása, elsősorban azért, hogy az e­­gyes társadalmi csoportok helyzetét föltárja . . .." Huszár Tibor szerint "a szociográfiát rendszerint uralkodó osztályok és rendsze­rek használják fel abból a célból, hogy a társadalmi mozgásokat megfelelően szabályoz­zák, a konfliktusokat lelassítsák, reformpolitikával segítsenek." Nálunk is így kezdődött a bethleni konszolidáció idején, a két bukott forradalom után, melyeknek leggyengébb pontja a parasztkérdésben és a nemzeti kérdésben való érzéktelenségük volt. 1924-ben Teleki Pál kezdeményezésére felállították a Magyar Szociográfiai Intézetet. Értelmiségi fiatalok, diákcsoportok járták a falvakat — Szabó Zoltán kifejezésével: "az értelmiség lehajolt. " Az első falukutató könyveket jobbolda­li írók írták, Milotay István: Az ismeretlen Magyarország. Oláh György; A 3 millió koldus országa. Még Habsburg Etelka is könyvet írt: A magyar tanyavilágról. Az 1929-33-as gazdasági válság Magyarország egész dolgozó népét létfeltételei­nek a gyökerében támadta meg. Ez a válság erőteljesen radikalizálta a falukutató fia­talokat, az írók is bekapcsolódtak, illetve, az élére álltak a falukutató mozgalomnak s egymásután jelentek meg a fent említett könyvek — amelyek rám még 45 után is, tehát aktualitásukat vesztetten, elementáris erővel hatottak. Ez az érzelmektől futott pró­za valóban indulatokat kavart és tettekre ösztönzött. Jogosan írja Baling György a Pusz­ták népéről: "Amit benne elmond, elméletileg ismertem már, — de most az élmény elviselhetelen erejével rohant meg . . . ágy éreztem, én is felelős vagyok." — Vagy Jankovich Ferenc bűntudatos önvizsgálata Szántód partjainál: Megállók most és vallatom magam: láttam Párizst, nem láttam Baranyát. A mozgalomfő erőssége a gyakorlat: a paraszti valóság föltárása. Emiatt tartja Darvas József "jellegzetes magyar műfajnak — mert a falukutató könyvek irodalom­­történeti, sőt, társadalmi-politikai jelentőségű áramlattá (mozgalommá) csak nálunk álltak össze." A hivatalos szólamok egy évtizede sulykolták a fejekbe, hogy a zsidó polgárság­gal és a hazaáruló munkássággal szemben a hazafias, erkölcsös és istenfélő parasztság a nemzet alapja és megőrzője. Ezzel szerűben az ország közvéleménye megdöbbenés­sel értesült a nép kiáltó nyomorúságáról, a földbirtokok, latifundiumok halálos szorí­tásában vergődő nincstelenekről, a kivándorlásokról — "kitántorgott Amerikába más­fél millió emberünk" ~ az egykéről, a csecsemőhalandóságról, a népbetegségekről, a szektákról, az analfabétizmusról, az idegen telepesek térnyeréséről. A népi írók el­tüntették a "fehér foltokat" s alapjaiban támadták a rendszert, mert rámutattak, hogy az ország népének minden baja a megoldatlan agrárviszonyokban keresendő. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom