Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)
1979 / 1. szám
M. KIM. PM3TA Észrevételek Lipták Bélának Molnár Józsefhez intézett nyílt levelére Kedves Béla! Molnár Józsefhez intézett "Nyílt leveled" tartalmával, illetve annak jelentős részével egyetértünk. Abban is egyek vagyunk, hogy Lörincze Lajos és az általad említett egyének és csoportok nagyrésze valóban a "MI" táborunkhoz tartozik, mely táboron belül — hogy szavaiddal éljünk — "taktikai vitáknak van helye, de csak úgy, ha közben egymást megbecsüljük." Sajnos a sok érdekes és pozitív gondolatot tartalmazó leveledben éppen Te vétettél legelsőnek az általad ily szépen megfogalmazott törvény ellen, amikor a külföldi magyar irodalom egyik legképzettebb ismerőjét, a nemrégen alakult, s a magyarságtudomány nemzetközi helyzetét elősegíteni hivatott Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság egyik szellemi atyját és de facto vezetőjét, az őszintén magyar, de a realizmus talaján álló Béládi Miklós irodalomtörténészt egyszerűen "Béládi-szerű bértolnok"-nak könyvelted el. Ez részedről igen nagy hiba volt; legalább olyan nagy, s azonkívül sokkal nyersebben megfogalmazott hiba, mint Molnár Jóska levele, amelyben bizonyos nagyrészt jogos fájdalmai elmondására Lörincze Lajost választotta céltáblául. Ismerve egyenes és őszinte egyéniségedet, úgy véljük, hogy ezt a hibát részben jóhiszemű tájékozatlanságból, részben félre-tájékozottságból követted el. Azonban amit tettél mindenféleképp hiba volt. Éppen ezért tígy véljük, hogy Béládi Miklós — aki az 1TT-OTT mozgalomról és szellemiségről a múltban mindig pozitívan nyilatkozott— mindenféleképp megérdemli, hogy ezt a tévedésedet, legalább egypár sor erejéig az ITT-OTT hasábjain, jóvátegyed. Addig is őszinte barátsággal köszöntünk mindketten: Várdy H. Ágnes és Várdy Béla Kedves Ági és Béla: A Béládi Miklóst illető véleményemet valóban egyetlen írása alapján formáltam. E véleménye nem változott, mert igazságtalanúl és rosszindulatúan rágalmazta az Új Látóhatár áldozatos és színvonalas munkáját. Ha ezt nem külső nyomásra tette, hanem meggyőződésből, úgy véleményem róla még rosszabb, ha a "bértollnok" jelzőt nem is érdemli. Az, hogy ez a szerencsétlen jelző nyomtatásban megjelent, a véletlen szüleménye volt. Ugyanis írásomat az Új Látóhatárnak s nem az ITT-OTT-nak írtam. Ez csak azért fontos, mert, mint a mellékelt kézirat mutatja, az Új Látóhatárnak küldött írásból később kihúztam ezt a szükségtelenül durva jelzőt. Az Éltető Lajosnak küldött másolatot persze nem javítottam át, mert azt csak Neki, olvasásra szántam. így történhetett, hogy Lajos félreértve szándékomat, az ITT-OTT-ban lehozhatta az eredeti nyers fogalmazású írást. Ezt sajnálom. Béládi Miklóstól örömmel kérnék bocsánatot, s üdvözölném a "MI" táborunkban, de csak mikor már visszavonta az Uj Látóhatárról Írottakat. Áginak kézcsókom, Téged ölel: Béla. Az elmúlt esztendőben főleg Erdély magyarsága és a Szent Korona foglalkoztatta az emigrációt. Több újságban olvastunk olyan hírt, amely eltúlozta az igazságot. Pl. Erdélyben nem lehet magyarul beszélni; bezártak minden magyar iskolát; a magyarságot halálra ítélték. Vagy: Magyarország jövőjét a Szent Korona sorsához kötötték, stb. stb. Az emigráció nagyobb fele nem olvas magyar lapokat, egyrészt, mert nincs ideje, másrészt nem tudja, hogy mit olvasson és kinek mit lehet elhinni. 35
