Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)
1979 / 1. szám
a 19. században, amikor a nacionalista mámor Kossuthtól—Iorgáig mindenkit rabul ejtett. Ebből az 1848-as légkörből született az a felfogás, hogy az ember egy nemzeti államnak tartozik minden hűséggel. Ceausescu kérlelhetetlen nacionalizmusa még mindig erre a nézetre van alapozva. Tehát, teljesen összekeveredett a ’’nemzet" és az "állam” fogalma. Sokan még ma is ilyen öszvér fogalommal közelednek a magyarság megfogalmazásához itt külföldön és ott Magyarországon egyaránt. Létünknek ilyen megfogalmazása nekünk nem felel meg, mert elsősorban akadályozza megmaradási-továbbfejlődési törekvéseinket és másodsorban, mert fogalomzavarra van alapozva. Ezért mindenki számára, mindenki figyelmébe ajánljuk a következő fogalmak értelmezését: ÁLLAM.* Minden állam elsősorban egy olyan szervezett közösség, amely lakossággal rendelkezik egy bizonyos területen. Az állam nemzetközileg elismert jogi egység, amely szuverénitást gyakorol területe és lakossága felett. Az állam lehettöbb-nemzetiségű (például, Szovjetunió, Egyesült Államok, Kanada, Jugoszlávia, Svájc), vagy nemzeti-állam (Magyarország, Portugália, Ausztria, Japán, Írország). Világunk ca. 150 állama közül csak 12 százalék nemzeti-állam, a többi mind több nemzetiségű állam. Mindenesetre, az állam nemzetközi jogi fogalom! Lehet valaki örmény nemzetiségű szovjet állampolgár, csikánó nemzetiségű polgára az Egyesült Államoknak, vagy német, magyar, vagy szerb nemzetiségű polgára Romániának! NEMZET. Ha a nemzet nem azonos az állammal, akkor mi a nemzet, vagy a nemzetiség? A nemzet érzelmi sors-közösség, amely bizonyos tényezőkre van alapozva: példáid, közös nyelvre, közös kultúrára, közös történelmi viszontagságokra és arra a meggyőződésre, hogy közös sorsuk van a jövőben is. Azok a nemzetek, amelyeknek nem sikerült államot alkotni, általában nemzetiségnek vannak minősítve. A "nemzetiség" minősítés azokra a nemzetekre is vonatkozik, amelyek kisebbségben élnek egy nemzeti- vagy több nemzetiségű állam keretén belül. Ilyen több nemzetiségű állam keretén belül viszont "állam-alkotó" ("Staatsvolk") nemzetnek számít az a nemzetiség, amely kézben tartja az állam-hatalmat, meghatározza a rezsim jellegzetességét és kormányozza az állam lakosságát és területét. Tehát a középkori (Mohács előtti) Magyarországon a magyarok (vagyis uralkodó osztályuk) képezte az állam-alkotó nemzetet. Az Osztrák-Magyar Monarchiában 1867 után, két Staatsvolk létezett, nyugaton a németek, keleten a magyarok. A jelen Romániában a románok kapják a Staatsvolk szerepet, a Szovjetunióban a nagyoroszok, és az Egyesült Államokban a WASP-ok. A többi nemzet ezekben az államokban csak "nemzetiségnek" számított, vagy számít. Mint polgárok elméletileg egyenjogúak, de a nemzeti hovatártozásuk előnyben, vagy előnytelenségben részesíti őket. (Megjegyzendő, hogy államok általában rövidebb életűek, mint nemzetek. Államok alakulnák, szétesnek, újra alakulnak, de a nemzetek tartósan túlélik az ilyen eseményeket!) KORMÁNY. Az előnyök vagy elönytelenségek abból származnak, hogy az uralkodó nemzet a kormányzásban részrehajlást gyakorol az állam közigazgatásában. A "kormány" intézi az állam közügyéit. A kormány vezeti az állam bel- és külpolitikai irányvonalát. A kormány felelős az állam szuverénitásának biztosításáért. Ha nemzeti-államról van szó, akkor a kormány az állami és a nemzeti érdek letéteményese egyaránt. A kormány nem más, mint az állam mindenkori végrehajtó szervezete, amely képvisel, tervez, és végrehajt az állam nevében. így, jelenleg a Carter adminisztráció az USA kormánya, a Ceausescu adminisztráció Románia kormánya és a Kádár adminisztráció Magyarország kormánya. REZSIM. Az állam-rendszer, vagy politikai forma az amit rezsimnek lehet nevezni. Anglia demokratikus és alkotmányos monarchia ,az Egyesült Államok demokratikus és al20
