Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)
1979 / 5. szám
Bandi tragikus magyar próféta volt, aki nem a földönjárok világában élt, hanem abban a magasságban álmodott, ahová a költői gondolatok emelik a hazát. Ezért a magasban lebegő hazáért, ezért a minden magyart összefogó hazáért, élt, dolgozott, agitált, konspirált, írta sokoldalas memorandumait, mondta órákhosszat telefon-monológjait. . . Az otthoni magyarsággal való kapcsolatok úttörője volt a hatvanas években. Akkor, amikor ezért a munkáért csak kipellengérezés, társadalmi, sőt erkölcsi megvesszőzés járt ki az emigráció önkinevezett, botcsinálta, demokratikus módszerektől iszonyodó, népügyész stílusú "vezéreitől. " Nálánál jobb istápolója, eligazítója az ideérkező művészeknek, íróknak nem volt, de őmaga sose látogatott haza. Megrendítő és egyben felemelő és példamutató volt Bandi megfeszített, hosszú küzdelme a halálos kórral. Egy pillanatig nem adta fel a harcot. A halálos ágyon még az ITT-OTT nyári táborára készülődött 1980 augusztusában. És példamutató volt a Magyar Baráti Közösség összefogása, mellyel megszépítették a szenvedő ember utolsó hónapjait. A jelentős és rendszeres havi adományok lehetővé tették, hogy Bandi semmiben nem szenvedett hiányt és a halálos ágyon is folytathatta munkáját, fizethette telefonszámláját, másolási és levelezési költségeit. Testét kívánsága szerint elhamvasztották. Az urnát a nagykőrösi Kováts kriptában helyezik el. Kováts Bandi földi pora megtér abba a földbe, ahonnan lélekben egy pillanatra sem disszidált. Az emlékszertartást a manville-i magyar református templomban tartotta Hamza András lelkipásztor. Koszorú és virágok helyett a barátok — akik messze földről zsúfolásig megtöltötték a templomot — Bandi kívánságának megfelelően, a fiatalok erdélyi bizottságának (CHRR) adták adományaikat, az erdélyi magyarságért folytatott küzdelem támogatására. ("Még itt sem nyugszik Kováts Bandi..!> A szertartást halotti tor követte. A tor végén néhány barát az urna körül elénekelte Bandi legkedvesebb népdalait: Szalárd alatt, Hosszú útról visszatérni nem lehet. A Magyar Baráti Közösség nevében Cseh Tibor emlék-kópjafát farag Kováts Bandinak. A kópjafát a manville-i magyar református leikészi lak kertjében helyezik eL Ebben a kies kertben a Baráti Közösségnek már két kópjafája áll, Németh László és Szabó Dezső emlékére. (E kopjafák egykor majd a Közösség saját birtokán kerülnek végső elhelyezésre.) A kópjafa-avató ünnepségre 1980 májusában kerül sor. A pontos időpontról Hamza András fogja értesíteni Kováts Bandi barátait. Bandi, itt-ott Találkozunk! (-tibor) HARCSÁR FERENC 1910 - 1979 A Canadian-American Review of Hungarian Studies 1979. tavaszi számából értesültünk Harcsár Ferenc elhunytáról. Azért késik megemlékezésünk mert értesülésünk késve ért hozzánk. Harcsár Ferenc halála nagy veszteséget jelent a kanadaimagyar tudományos és szellemi életben, de az általános magyar szétszórtsági életben is. Harcsár Ferenc Dreisziger Nándorral együtt alapította a Canadian-American Re-7
