Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)
1979 / 4. szám
vákiai magyar regénynek. A könyv felöleli a csehszlovákiai magyarság múltját és jelenét, cselekménye visszanyúlik az első köztársaság keletkezéséig és napjainkban fejeződik be. A magyar nemzetiség tablója ez a regény, — történelmileg-társadalmilag meghatározott — magatartásformák szerepeltetése. A regény figuraállományában sok hitelesen megformált, árnyaltan jellemzet alakkal találkozunk. A mű hagyományos realizmusát a modern próza kompozícios megoldásai, idősíkváltozásai egészítik ki, miközben az egyik sík a múltat, a másik a félmultat és a jelent idézi meg; egy háborúkkal, nélkülözésekkel és változásokkal terhes korszakot. A harmadvirágzás prózaíró nemzedékének jelentős tagja Lovicsek Béla, akinek regénye, a Csillagszemű asszony már kevésbé társadalmi ihletésű mű. Reális látásmódja, környezetábrázolása és jellemeinek éles körülhatároltsága teszi stílusát vonzóvá. Nyelvezete a falusi emberek nyelvének egyszerű természetességét őrzi, könnyed előadásmód, itt-ott finom líraiság lopózik a sorok közé. Nemzedékének legfiatalabbjaként indult Duba Gyula, aki humoreszkekkel, szatírákkal mutatkozott be első két kötetében, A Nevető emberben és a Szemez feleségem című könyvében. Fordulatot jelent az író életében a Csillagtalan égen struccmadár c. elbeszéléskötet, s még inkább első regénye, a Szabadesés. Duba nem formabontó író, stílusának forrásvidéke a hagyományos realizmus. Prózája ugyanakkor erősen vallomás-jellegű és lírai, közel áll az egykori népi írók prózaeszményéhez. Hősei legtöbbször paraszti származású, nagyvárosban élő, de a nagyváros klímáját nehezen viselő értelmiségiek. A duba-próza minden sorából szociológiai szemlélet sugárzik, s aligha véletlen, hogy mind ezideig legsikeresebb műve, a Vajúdó parasztvilág nem regény, hanem szociográfia. A Vajúdó parasztvilágot válogatott novella-gyűjtemény, Ugrás a semmibe, követte, majd ívnak a csukák c. regénye, mely mérföldkő lehet Duba pályáján. A Ffízesnyéken lejátszódó cselekmény azzal kezdődik, hogy a falu lakói visszatérnek front alatti kényszerű kilakoltatásukból, megkezdik a békés építőmunkát, a háború maradványainak eltakarítását, szántanak, vetnek, egyelőre a hatalom jelenléte és irányítása nélkül. A regény három kamasz fiú, Nagyben Péter, Körtefejűés Bakai Jóska sorsán át öleli fel a háborút követő jogfosztottság, a bizalmatlanság, a munkaszolgálatok és kitelepítés éveit. Az ívnak a csukák a motívumkincsek tekintetében szintézisteremtő regény. Jellemző rá a dokumentum-hűség, az áradó mese (fikció), a modern regény asszociációkra épülő felidézőtechnikája, a szociografikus esszé hangütése és a történetfilozófiai fejtegetések gyakorisága. Nem kevés buktatóval iár ez a módszer, s hogy Duba mégis vállalta, oka volt rá: Olyasmit kellett megtennie, ami az első hallásra abszurdumnak tűnik: egyszerre lenni szemlélő és belülről átélő, tárgyilagos, objektív és szenvedélyesen szubjektív. Mindezt egyszerre kellett megvalósítania, mert elsősorban tudatregényt akart írni. A regény központi kérdése ugyanis egy faluközösség tudata, a paraszti gondolkodás bemutatása. Az ívnak a csukák a sokszázéves paraszttársadalomnak a XX. század közepére elkerülhetetlenné váló bomlását is bemutatja. Nem a régi életformát, nem ic az újat, hanem azt az időszakaszt, mely alatt ez a bomlás végbement. 33
