Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)
1979 / 4. szám
T ©ffiT ffi II LMffi mm: Sinor Dénes (Bloomington, IN): NÉHÁNY SZÓ A MAI MAGYAR ÁLLAM ÉS AZ EGYHÁZAK KAPCSOLATÁRÓL Az állam és a szervezett vallás (az egyházak) kapcsolata a történelem minden szakaszában és a világ minden táján sokszor okozott súlyos konfliktusokat. Erre a magyar történelem is bőségesen szolgáltat példákat, bár Magyarországon a vallásüldözés legvéresebb — Szt. Bertalan-éj típusu — változataival nem találkozunk. A Magyar Népköztársaság és az egyházak — elsősorban a római katolikus egyház — viszonya több szempontból érdekes téma és már azért is érdemes vele foglalkozni, mert kevés más, Magyarországot illető kérdéssel kapcsolatban találkozunk annyi rosszindulatú torzítással vagy jószándékú tévhittel. Mint mindenütt másutt, úgy Magyarországon is az állam és az egyház — vagy egyházak — kapcsolata nagyban függ a két fél törvényeitől, szokásától, tradiciójától és a Népköztársaság alkotmánya aránylag (ismétlem: aránylag) kevesebbet változtatott a kapcsolaton mintahogy azt egyesek remélték, mások hitték vagy félték. A Magyar Népköztársaság alkotmányának 63. paragrafusa szerint "1) A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. 2) A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól. " Lényegét tekintve, ez az egyszerű szöveg tkp. megfelel az Egyesült Államok alkotmánya u. n. First Amendmentjének. Célja az volt, hogy végetvessen a magyar állam és a katolikus egyház több mint kilenc évszázados hivatalos kapcsolatának. Voltak akik ebben az aktusban vallásüldözést láttak. Mások azt remélték, hogy az állam és az egyház (főleg a katolikus egyház amelyről elsősorban szólok) szétválasztása tényleg százszázalékos lesz, mint pl. az Egyesült Államokban. Mindkét oldalon tévedtek. A magyar történelmi tradiciók erősebbeknek bizonyultak az alkotmány szavánál. Az állam és az egyházak továbbra is együttműködnek. Ez természetesen azt jelenti, hogy az államnak van befolyása egyházi ügyekre amely — egy átlag amerikai szemszögéből — sokszor erőszakos beavatkozásnak minősülhet. Kétségtelen, hogy amerikai szemmel nézve a mai Magyarországon nincs teljes, korlátlan vallásszabadság. De nem is volt soha, sémikor a magyar történelem folyamán. A magyar történelmi és jogi tradíció terhétől a Népköztársaság sem tudott megszabadulni. így hát az állam és az egyházak között egy modus vivendi alakult ki, amely nagyjából a régi magyar hagyományokat folytatja. Legnagyobb érdekessége az, hogy olyan szervezetek között alakult ki ez az együttműködés amelyek összeegyeztethetetlen ideológiákra, világszemléletre alapulnak. E rövid előadásnak két célja van. Először, rá szeretnék mutatni arra, hogy — noha a magyar állam kétségtelenül beleavatkozik a magyar egyházak ügyeibe — amikor ezt teszi, akkor tulajdonképpen egy, az Árpád-korra visszamenő tradíció vágányán jár. Másodszor az elvi ellentétek pragmatikus feloldásának módját szeretném érzékeltetni. * * * 1077, Szt. László trónralépésének éve, igen fontos dátum a világtörténelemben. Nem Szt. László miatt, hanem azért, mert ez az év a Canossa-járás éve, a nagyhatalmú IV. Henrik német-római császár megalázkodásának éve VII. Gergely pápa előtt. 21 T T
