Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)
1979 / 4. szám
ját. Néhány hozzászóló hangsúlyozta, hogy a nehézségek ellenére mégis jelennek meg kiváló magyar filmek, különösen az utóbbi néhány év légkörében. Feszült előadás előzte meg Nyeste Zoltán előadását Szabó Dezsőről. Nyestét Hamza András és volt recski rabtársa, Faludy György mutatták be a közönségnek. Előadásának vezérmotivuma azoknak az igazságtalan és hamis vádaknak az elemzése volt, melyek Szabó Deszőt sokszor azonos szavakkal illetik a szélsőjobb, s szélsőbal és a magyar zsidóság egyes elfogult elemei részéről. Kimutatta, hogy Szabó Dezső nem a fajelmélet megszállottja volt, aki a magyar területen élő idegen származásuakat emberi jogaikban csorbítani akarta volna, ő azért küzdött, hogy a félig, vagy alig asszimilált idegenek mellett a nyomorúságban tengődő magyarság milliós tömegei (elsősorban a többséget jelentő kisparaszti tömegek) is szóhoz jussanak. Nem volt antiszemita. A zsidó nagytőkét ugyanazért támadta, mint a klérust, vagy a nagybirtokos osztályt, a milliós magyar tömegek életlehetőségének elfojtásáért. Nem volt nacionalista, senkinek a területét nem kívánta, inkább azért perlekedett, hogy a magyar népet ne fosszák ki mindenéből. Előadása végén a szemtanú hitelességével számolt be Szabó Dezső temetéséről. (A temetés résztvevői közül hárman ültek a teremben.) Pénteken zajlott le a Magyar Baráti Közösség 1979 évi közgyűlése. Az elnöki és a pénztári beszámolót a közgyűlés elfogadta. Az MBK alkotmánya szerint két tanácsost kell az év végén választani három évi időtartamra. A közgyűlés a következő személyeket jelölte a választásra: Kálmán László, Kovács Melinda, Madarász Géza, Nyeste Magdi, Soltay László, Somogyi Csilla, Venczel János. Két évi időtartamra ifjúsági tanácsost is választ idén az MBK. A Közgyűlés jelöltjei: Bokor Erika, Cseh Tünde, Megyeri József. Madarász Géza és Kálmán László elvállalták az MBK számára hangszalagok gyűjtését és rendszerezését. Értavy Baráth József fényképgyűjtemény gyűjtemény felállítására vállalkozott. A másolási költségeket az MBK mindkét esetben megtéríti. Nagy Károly és Somogyi Balázs javaslata alapján a közgyűlés felkérte a nyári konferencia szervezőit, hogy az előadások mellett néhány dialógus jellegű témát is vonjanak be a műsorba. A Közgyűlés elhatározta, hogy a következő évi konferenciát is a Reménység tava mellett tartja meg. A hét folyamán, anonimitásban maradni óhajtó felszólaló javasolta, hogy az ITT-OTT és az MBK rendezzék meg az amerikai Szárszót. (Mint tudjuk, a magyarság tragikus történelmi pillanatában, 1943-ban és 1944-ben Püski Sándor Balatonszárszón konferenciát szervezett az ország legjobb szellemei erőiből, elsősorban a népi írokból, azzal a céllal, hogy a történelmi óra tennivalóit megvitassák és a munkát koordinálják.) A Közgyűlés foglalkozott ezzel a javaslattal. Bíró Béla hangsúlyozta, hogy az ITT-OTT és az MBK tulajdonképpen egy állandósított amerikai Szárszó szellemében működik, hiszen a minőségi erőket igyekszik egybefogni és a magyarság fennmaradásáért sorompóba állítani. Ezért a javaslatot úgy értelmezzük, mint az amerikai életban hírnévre szert tett magyarok széleskörű konferenciáját, melyet az ITT-OTT és az MBK készítene elő, a magyar feladatok megbeszélése és laza koordinálása céljából. A Közgyűlés megbízta a tanácsot, hogy vizsgálja meg alaposan a gondolatot és tegyen javaslatot. Ugyancsak pénteken folyt le a legifjabbak hagyományos szavalóversenye. A résztvevő versmondókat (Éltető Endre, Éltető Tas, Érdi Lili, Kazella István, Kazella Károly, Koller Zoli, Kovács Ildikó, Kovács Zoli, ifjú Sass Márton, Somogyi Miki, Somogyi Zsuzsi) lelkes ünneplésben részesítette a közönség s a Püski házaspártól könyvjutalmat kaptak. 18
