Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)
1979 / 4. szám
QUI TACENT CLAMANT Veletek voltam aznap, mikor a Bem szobornál magyar és lengyel zászlók alatt ujjongtatok. Nem tudom, közületek ki él még és ki holt már, midőn elnémult minden, csupán a tűz ropog. A nagy kavarodásban, Déry, te hívtál föl aggódva telefonon: bajom nem esett-e? S hallottam a hangod még a Parlamentből mint utolsó kiáltást az éterbe veszve. Mi, lelkiismerete a történelemnek, hallgatunk — államérdek ez a néma beszéd... Hol a felkelők hamván keserű füst terjeng, a végső mítosz összedőlt. De Bem emléke ép. Adam Wazyk Fordította: Gömöri György 9
/
