Itt-Ott, 1978 (11. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 3. szám
FöTSfffiZffiiMEK; A EOZMOSMAH Cseh Tibor {Szaft Paulo, Brazília): MAGYAB RÖNESZÁNSZ ARGENTÍNÁBAN (Lomniczy József előadása a Könyves Kálmán Szabadegyetemen) Csak harcolj! Könyörtelen következetességgel; Széttéphetetlen szolidaritásban, Csak magyar vezetőt követve, Minden magyar érdekért Egyszerre szállva síkra! És ne felejtsd: Minden elkövetett hiba Gyermekeid szenvedése lesz. (Szabó Dezső: Treuga Dei) A harmincéves jubileumához közelgő szanpaulói Könyves Kálmán Szabadegyetem régi hagyománya "külföldi” magyar előadók meghivása. A Nobel-díjas Hevesy professzortól, Tollas Tiboron és Budapest 56-os polgármesterén át Békés Gellért szerzetesig, a nyugati szétszórtság majdnem minden területéről megszólalt a magyar kultúra hangja a szabadegyetem pódiumán. Az Ötágú síp ötödik szólama szépen, tisztán csendült, évtizedek veretében. Hogy ez a hang teljes kórussá válhasson, ma már csak az hiányzik, hogy a másik négy szólam is — a legfontosabb (Magyarország, Erdély, Felvidék, Délvidék) — valóban magyarrá tegye ezt a hangot. A Szabadegyetem több dékánja — közöttük e sorok írója is — ezen munkálkodik. A mostani előadás azonban a szomszéd Ai'gentinából (mindössze 2590 kilóméter távolságra van!), különlegesen kedves eseménye volt a Szabadegyetemnek. Lomniczy József argentínai munkáját itt sokan ismerjük és becsüljük. Hiszen neki és néhány munkatársának érdeme, hogy a politikai és személyi veszedekésekben annyira zilált múltú argentínai magyar emigrációban évtizedek után ma is virágzó magyar ifjúsági nevelés folyik. Lomniczy nagyon szerény ember, azt mondja magáról, hogy ő csak cserkészvezető, ő azonban sokkal több ennél: öntudatos magyar. Olyan, aki példaképül állítható a legjobb cserkészvezetők elé is. Türelme és szeretete minden akadályt legyőz, tudja, mikor mit kell tenni és azt is tudja, mikor kell kacsintani. Előadását feszült csendben hallgatta a közönség, melynek döntő többségét husz-harmincéves fiatalok képezték. Az előadó végigvezette hallgatóságát az argentínai magyar emigráció történetén. Feltevések szerint Argentínában ma körülbelül 60,000 magyar, vagy magyar származású ember él. Az adatok ugyanolyan bizonytalanok, mint bárhol másutt a világon. Néhány statisztikai adat a második világháború utáni korszakból; a Centro Kungaronak fénykorában 450 tagja volt. 1956-ban a katedrálisban az első ünnepi misén mintegy 3000 magyar jelent meg. A cserkészbálra néhány évvel ezelőtt 2200 meghívót küldtek szét. A Délamerikai Hírlapot 1950-ben még 3000 példányban nyomták (ma alig több ezernél a példányszám). Az argentínai magyarok döntő többsége Buenos Airesben és a főváros környékén él. Barilochében, Mendózában és Cordobában vannak kisebb szórványok. Nem szabad azonban elfelejtkeznünk a legrégibb magyar telepesekről, a chacói magyarokról. ők a "kitántorgők" közé tartoztak, számuk többezer volt. Sajnos a régi magyar kormányok teljesen magukra hagyták ezt a távoli, nagy magyar szórványt. Sem is-13