Itt-Ott, 1978 (11. évfolyam, 1-3. szám)

1978 / 2. szám

9. A párizsi békediktátum következményei A párizsi béke visszaáll flotta a trianoni határokat — és tovább menve az emberte­lenségben — megszüntette a nemzetiségek becikkelyezett védelmét. Ugyanakkor a terület teljes egészében szovjet érdekszférába került. Nagy Péter és Rettenetes Iván álmai meg­valósultak Hitler, majd Roosevelt és Churchill segítségével. Az erdélyi magyarság ször­nyű éveket élt át, a baltával való lefejezésektől, az elhurcolásoktól és börtönöktől a Duná­déi ta halál táboraiban való pusztulásig. Egyetlen mentsége a kommunista pártba való ka­paszkodás volt. Ezért a háború utáni korai években a magyarok lélekszámúknál nagyobb arányban szerepelnek a romániai kommunista szervezetekben. Kétségbeejtő egyedülvaló­ságában az erdélyi magyarság védelemért csak a szovjet megszállókhoz folyamodhatott és néha kapott-is segítséget. Mindhárom strukturális alaposzlopa megsemmisült: az egy­ház, a saját politikai képviselet és az önálló, erős, saját gazdasági szövetkezet. Sem a világ felé, sem a határon túl élő testvérei felé nem volt többé semmiféle szócsöve. Ilyen körülmények között a magáramaradottságnak, az elszigeteltségnek egy olyan csüggedt vál­faja fejlődött ki benne, melynek szociográfiai tünetei kirívóak: a falvakban dühödtségig fokozódó késelések, s az egész lakosság körében pusztító alkoholizmus, mely legjobb í­­róit sem kíméli. 10. Magyar nemzetiségi politika 1945 után Magyarország a trianoni, majd a párizsi béke után nemzeti állam lett, 95% nagy­ságrendű magyar többséggel. A mai magyar állam nemzetiségi politikája mintaszerű és például szolgálhat az egész világ számára, A kisebbségek kicsiny száma miatt helyi auto­­nómiákranemkerülsor, de az iskolai nevelés, a szabad nyelvhasználat, valamint a kisebb­ségek kulturális igényeinek kielégítése terén nehéz volna kritikát alkalmazni. A magyar állam és párt vezetőinek neve után ítélve, közöttük számos szlovák, német, zsidó és orosz származású van. Negyvennyolc és ötvenhat között a sztálinista korszakban, majd azután a hetvenes évek elejéig a kormány a legdurvább eszközökkel elfojtott minden olyan kezdeményezést, mley a magyarokat arra emlékeztette volna, hogy a határokon túl hatalmas tömbökben él­nek vele egy történelmi közösségben felnőtt testvérei. MA szocialista államok testvéri közösségében egy proletárnak tökéletesen mindegy, hogy melyik államban él. A jövő a szocialista internacionalizmusé." A szocialista államok mai képe ennek a naív — vagy céltudatosan hamis — ábrándnak teljes csődjét mutatja. Ennek a magyar kommunista politikának az volt az eredménye, hogy az évtized e­­lején magyarországi érettségiző fiatalok nem tudták megmondani, hogy a székelyek hol élnek és milyen nyelven beszélnek! 11. Ceaugescu politikája Ceausescu magában egyesíti mindazon jellemvonásokat, melyek őt fasiszta diktátorrá teszik: — az elhivatottság misztikumát — a faji fennsőbbség teológiáját — féktelen hatalomvágyat — a bálványképi imádottság igényét — zsarnoki akaraterőt és — körmönfont ravaszságot. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom