Itt-Ott, 1978 (11. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 1. szám
SZENZÁCIÓ A XVI. SZÁZADBÓL — HOLDFÉNYTÁVÍFtó GYŐR ÉS PRÁGA KÖZT |budapress| A mozgalmas XVI. század utolsó évtizedében több nevezetes eseményt jegyzett fel a hadikrónika. Gvor vára 1594-ben törők kézre került. A bécsi udvar sürgősen Prágába menekült. 1598-ban Pálffy Miklós huszárgenerális, március 29-én kommandóvállalkozással huszárjaival visszafoglalta Győr várát. Böheim Hans Christoph hadititkár a vár visszafoglalásáról szóló jelentéssel megindult Prága felé. 500 km-t kellett megtennie lovon a tavaszi sárban. A Kradzsín udvarán úgy szedték le a nyeregből. Betámolygott n. Rudolf elé azzal, hogy szóbeli jelentését megtegye és a levelet átadja. Ám a király környezetének egy tagja előlépett s a bámuló futárral közölte, hogy mindent tudnak. A királyi udvarban élt ugyanis John Deé angol matematikus és csillagász, aki a minden természettudományi kérdés iránt érdeklődő királynak felajánlotta találmányát, a holdfénytávírót. Győr megtámadása előtt megszervezték a távíróvonalat Prága felé, és azon táviratozták meg az esemény hírét. Deé holdfénytávírójának szerkezetét nem ismerjük, csak következtetni tudunk. A vár visszafoglalásának időpontjában — március 29-én — holdtölte utáni nap volt, holdfény tehát nem hiányzott. Ahogy a gyertya fénye a sötétben kilóméterekre látszik, úgy a gyenge holdfény is megfelelő tükörrel nagy távolságra vetíthető. Távcsővel a tükröket könnyen irányíthatták, valószínű azonban, hogy ilyen műszerük nem volt. Az eseményről szóló tudósításban mágnesről történik említés, ehhez azonban jó térképek is kellettek, ami akkor még nem létezett. Ezért valószínű, hogy a találmánynak nem minden részlete került nyilvánosságra. Azóta sem történt említés holdfénytávíróról. Magyar kutatók szerint Győr és Bécs között két, Becs és Prága között tíz közvetítőállomás létesült. Valószínűleg nem szöveget, hanem jeleket küldtek, melyek időpontot, helyet, veszteséget stb. jelentettek. Feltételezhető, hogy a felderítő és járőrszolgálatban, hírvivésben gyakorlott huszárok szerelték fel a távírót. Deé sorsáról nem sokat tudunk. — A fénytávíróról még annyit, hogy a német Gauss — matematikus, csillagász — 1820-ban írta le "Heliotrop" nevű készülékét, mellyel napfényt lehetett vetíteni. A XX. században minden hadsereg rendszeresítette a fénytávírót.— A 'MONOSZEX PONTY |budapress| Néhány halfajtánál a nőstény nagyobb, mint a hím. Olyan halastóból tehát, ahol csak nőstények élnének, ugyanannyi takarmánnyal 30%-kal több halhúst lehetne nyerni. Ezen próbálnak most segíteni a százhalombattai Temperáltvízfí Halszaporító Gazdaság és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói. A természetben csak az ezüstkárásznál fordul elő a gynogenezis. Ez a hal bármilyen más hallal összeívik, csupán a hím spermájának farokrésze termékenyíti meg. A pontynál ezt mesterségesen próbálják meg elérni: gamma vagy ultraibolya sugarakkal roncsolják a normális ponty spermában a DNS-t. Ez a sperma fehérjére nézve nem káros, ez termékenyítésre ép marad. Az utód azonban csak nőstény lehet. 1974 óta folynak a kísérletek, már a 3, generációnál tartanak. Acél: teljesen beltenyésztett vonalak kialakítása, hibridállományok létrehozása. 300 ezer monoszex ponty van már a dömsödi halastóban. Külön érdekesség a monoszex ponty populáció továbbszaporításának a megoldása. Egy fiatal nőstényt hormonkezeléssel hímmé alakítottak vissza, amely azonban csak a nősténynemző XX kromoszómákkal rendelkezik. Normális nősténnyel összehozva ezt, újra csak nőstények születnek. Ezt a nem-átalakítást pontynál a világon először Százhalombattán (a FAO közreműködésével létrehozott gazdaságban) végezték el. — 29
