Itt-Ott, 1978 (11. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 3. szám
fró, aki kritikán aluli műveket jelentetett meg Erdéllyel kapcsolatosan. Másodsorban, mert a Schöpflinről írt kritikája torzításokon és félrevezetésen alapszik. Wass szerint: "Egy pillantás a 'Bibliography' alatt feltüntetett forrásmunkákra megerősíti aggodalmunkat. Mindössze négy forrásmunkára hivatkozik a szerző, melyeknek szerzői a hírhedt. Hugh Seton-Watson, Hans Hartl, Walter Kolarz és Paul Lendvai. Mintha Erdély múltjával és jelenével soha senki más nem is foglalkozott volna.” Ezzel a három mondattal nemcsak tudatlanságot árul el magáról a kritikus, hanem egyben azt is, hogy felelőtlen. SchÖpflin harminchárom lábjegyzetben több mint ötven forrásmunkát említ tanulmánya alátámasztására, köztük például C. A. Macartney Hungary and Her Successors c. tanulmányát is. A négy bibliográfiai forrás csupán további tájékoztatásként van közzétéve az angolul olvasó közönség számára! Itt azt is meg kell jegyezni, hogy Wass összetéveszti Hugh Seton-Watsont édesapjával Robert Seton-Watsonnal. Az utóbbit nem idézi Schöpflin. Az előbbi pedig nem magyar-ellenes, mint apja volt, de csak ilyen igazságtalan kommentárral kell őt megbélyegezni, hogy a magyarságnak még egy ellenséget szerezzünk ugyanabból a családból! Kádártól is, Bethlentől is, Hugh Seton-Watsontól is sokat tanulhatna Wass Albert. Megfontolhatná azt a mondást: ”Aki nincs ellenünk az velünk van. " Ideje volna feladni a Robert Seton-Watson féle kicsinyes, vak és dogmatikus fekete-fehér, szent és ördög démonológiát. Elvégre ennek a típusú arroganciának eddig főleg magyarok voltak az áldozatai, méghozzá nem kevesen Erdélyben. Én nagyon jónak tartom Schöpflin tanulmányát, őt a magyarság barátai közé sorolom, mert kiáll az elnyomott magyarság érdekeiért tudással és hatásos érveléssel. Tömören, könnyen érthető stílussal írja meg mindazt, amit tudni kell a román uralom alatt élő magyarság helyzetéről. Szisztematikusan, lépésről-lépésre bemutatja az angolszász világnak, hogy miképpen történik a románosítás Erdélyben. Mutatós füzet, ízléses kiállításban, jó térkép és dokumentációs alátámasztással. Ha angolszász és egyéb amerikai barátainkat akarjuk felvilágosítani a romániai magyarság sorsáról, akkor erre Schöpflin tanulmánya a legalkalmasabb. Mindenkinek ajánlom. Megrendelhető $4.00-t, a következő címen: Committee for Human Rights in Rumania, P. O. Box ”J", Gracie Station, New York, NY 10028. A könyv ára egyben hozzájárulás a Committee for Human Rights munkájához. 25