Itt-Ott, 1978 (11. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 3. szám
gyár Dalkör. 1935-ben alakította 32 lelkes magyar. Jóin.Adatuk, anyagi önfeláldozásuk nem ismert határt. Sajnos azonban arra nem gondoltak, hogy énekelni nem elég ahhoz, hogy meg is maradjon az intézményük. Jelenleg 180 bejegyzett tagjuk van a családtagokon kívül. Zömükben bácskai és bánáti eredetűek. Székházukban a magyar követ mindennapos vendég. Elnöküket a Világszövetség meghívta Magyarországra, amire az öreg nagyon büszke. Programjaik tavaszi, őszi, szüreti bálok és disznótorok. Gyerekeiket néhány éve még magyar apácák tanítgatták magyarul. Ma már a tavaszi bálból "fiesta de la prlmavera" lett s a disznótorból "asado." Fölülve egy zötyögő autóbuszra kétórai utazás után érünk el az északi zónába. Itt az Ezüst folyó partján, alakult meg a harmincas évek derekán az Olivosi Magyar Kultúr Egyesület. Mesteremberek, gyári munkások saját verejtékük árán vették meg a telkeket és két kezük munkájával építettek rá házat. Kicsi étterem, konyha, billiárd asztal, kuglipálya, díszterem. Ebben csendült fel a Talpra magyar március 15-ikén, eleinte lelkesen, majd mind halkabban és ritkábban, hiszen március idusa még éppen beleesett a nyaralási időszak végébe. Itt is egymást követték a mulatságok, bálák, disznótorok. Aztán megjelentek az "ríjak," az olivosiak és a valentinalsinaiák számára az "urak." Számtalan személyes segítség, jótállás, támogatás volt az újak és régiek viszonyának nyitánya. Később ugyanannyi visszaélés tette mérgessé és bizalmatlanná a kapcsolatot. Az újak megalkották a Centro Hungarot a város szivében, igen jó negyedben, egy.Öreg ház első emeletén. A helyiséget a város adta bérbe nagyon olcsón, mert városrendezés szempontjából egy lebontásra Ítélt zónában volt. Virágzó élet indult meg mintegy 450 taggal. A Centro elnöke a kolónia tiszteletre méltó tagja volt. A Centro nagyon sok mozgalomnak, intézménynek adott otthont. Itt működött a cserkészet, a Zrinyi Ifjúsági Kör, a Mindszenty Tudományos Akadémia, az MHBK és még sok más egyesület. Amint a tagok anyagilag megerősödtek, fokozatosan az északi kertvárosokban vettek házat maguknak és a hétvégeket ott töltötték. Lassan-lassan elnéptelenedett a Centro. A választmány tagjai sokat politizáltak, csak arra nem gondoltak, hogy telket kellene venni azon a területen, ahová a magyarság zöme elhúzódott. Közben az olivosi és a hozzá közel lévősanisidrói egyesület is hasonló sorsra jutott — más okoknál fogva. Az ő berendezésük már szegényes volt, nem felelt meg a tollasodó kolónia igényeinek, az alapítók kiöregedtek, elfáradtak s a két klub elnéptelenedett. Mikor a Centro számára a kilakoltatás veszélye már nagyon közelivé vált, akkor született meg a gondolat, hogy a három haldoklóból egy élőt kellene csinálni. Két évig tartott a huza-vona. Most már az "urak" voltak a gyengébb helyzetben, mert egyetlen vagyontárgyuk egy kicsiny telek volt, amit egy józan pillanatban vásároltak. Vicclapokat lehetne megtölteni az évekbe nyúló, hosszú éjszakákon át tartó alkudozásokról. De végül is megtörtént a csoda. Megszületett a Hungária Egyesület, melynek székháza Olivosban van, az északi zónában, ahol rengeteg magyar lakik és ez az új egyesület adott lehetőséget arra, hogy újjászülessen a magyar élet Buenos Airesben. Ennek megértéséhez azonban szükséges a korábbi kultúrális intézmények rövid bemutatása. Legszebb emlékeink között Őrizzük a hajdani buenosairesi magyar színházat, mely Brazíliában is többször vendégszerepeit. Világszerte ismert nevek: Páger, Eszenyi Olga, Szeleczky, Szilassy, Hajmássy, Komár Júlia . . . forró színházi esték! Sajnos a kolónia nem tudta fenntartani a színházat. Ehhez hozzájárult az a korlátolt felfogás is, hogy ami magyar, annak ingyenesnek kell lennie. Plátánosz az amerikai magyarság egyik legszebb iskolai intézménye. Négy hektáros parkban, óriási fák között, gyönyörű környezetben, kolóniális stílusban épült főépületek, melléképületek és kápolna. 1952-ben újakból-régiekből összeállt egy közösség és kiizzadták a vételárat. Egy apácarend magyar apácái — kiváló pedagógusok— vállalták el nagy lelkesedéssel a magyar fiatalok tanítását. Kezdetben 80 magyar bennlakója is akadt az intézetnek. A lelkes vásárló közösség azonban elkövette azt a — magyarság szempont15
