Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 3. szám
Jóllehet a reformáczió egy pár százezer lelket a román nemzettől elvont és a magyarhoz csatolta, amely utón ez egy előbb még csak nem is sejtett konszolidációra tett szert, de mégis felnyitotta a román nemzetnek a szemét, úgy hogy ez belátta, hogy saját nyelvén is lehet irni és hogy nincs többé szüksége a szláv nyelvre,melynek brutális jármában annyi századokon át teljes sötétségben élt. /G. Baritiu: Parti alese din Istoria Transilvaniei, Jancsó Benedek tolmácsolásában, 1896, az erdélyi fejedelemség döntő szerepéről a román nép kulturális és nemzettudati fejlődésében./ I. RÁKÓCZI GYÖRGY A sz.egény jobbágyság is sem a fiscus királyi jószágaiban, sem akármely prelátusok, papi méltóságbeliek, egyházi és világi földesurak jószágaiban, -akár véghelybeliek, városbeliek legyenek azok, - a hazának közönséges javáért sem ő Felségétől, sem senkitől vallásokban meg nem háborittatnak. /A Rákóczi által kivivott linzi béke második cikkelye a vallásszabadságról és a jobbágyok emberi jogairól./ Az idegen nyelven való berbetélést az alatta lévő papokkal elhagyassa, hanem minden isteni szolgálatot velek, a paraszt község előtt a magok nyelvén, azaz: oláhul tétessen. /Geleji Katona Istvánnak a fejedelemhez intézett leveléből, melyben tanácsot ad, hogy mire kötelezze az újonnan kinevezendő erdélyi román püspököt./ Az mely oláh pap az üj Testamentumot oláh nyelvre fordította, adass 50 forintot neki, posztót egy dolmánynak valót, de azt is püspök uram kezébe adasd, édesem. /A fejedelem levele feleségéhez, 1644 augusztus 27-én./ II. RÁKÓCZI GYÖRGY Egész Kelet és Nyugat tágranyilt szemekkel várja, melyik oldal felé fogok hajlani. /Nyilatkozata a lengyel-svéd háború kezdetének idején./ Bizony, jól tenné Nagyságod, ha megtanulna oláhul. /A fejedelem tanácsa öccsének, Zsigmondnak./ KEMÉNY JÁNOS Az Isten meg ne szabadítson, ha Uram és hazám ártalmára való dologban igyekszem. /Levele a tatár fogságból./ RÉDEI FERENC Ezek alatt az emberek s elméjök meghasonlván, ki Rákóczi, ki Rédei fejedelmek mellé vonzódik, nem szűntek meg egyiket a másik ellen való gerjesztéstől, amely gyarapodást vévén magának, nem lehete, hogy újabb alkalmatlanságot ne szerezzen e szegény hazának. /Petrivity Horvath Kozma Krónikájából, Kolozsvárt, 1668-ban./ I. APAFFI MIHÁLY Kegyelmes Uram, ne kérjen Nagyságod bennünket, hanem parancsoljon, mert azért Nagyságod erdélyi fejedelem. /Apaffi István könyörgése testvéréhez a fejedelemhez — Cserei Mihály Históriájából./ Erdély leigázása nélkül Magyarországot megtartani nem lehet. /Caraffa tábornok memoranduma Lipót császárhoz./ Akár akarjátok, akár nem: Császár őfelsége oltalmába fogad benneteket. /Nolentes volentes protegit vos sua Majestas./ /Dunod 11
