Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 6. szám
Emil fent megjelölt könyvét. Érdekes, értékes összefoglaló tanulmány Közép-kelet Európa történelmének utolsó két évszázadáról az első világháborúig. Aki megértéssel akarja ismerni e térség könnyel és vérrel áztatott történelmét az Niederhauser könyvét kötelező olvasmánynak tekintheti. Nemzetek születése Kelet-Európábán, amint címében jelzi, népek nemzeti öntudatra ébredését teszi a tanulmány központjába. A témát három részre osztja fel a hatásosabb analízis céljából, mig az egész összefogását a bevezető "Utazás Kelet-Európa Térképén" és a befejező "Epilógus" szolgáltatja. Az első részben a fogalmak tisztázása és elhatárolása foglalkoztatja Niederhausert. Egyben, szisztematikusan és alapos körültekintéssel összegezi a nemzeti eszmélés lépcsőfokait, megnyilvánulásait. Elemzi miképpen sarjad a nemzeti megújulás, eszmélés, nyelvújítás, irodalom, színház, zene, képzőművészet, történetírás és egyéb "nemzeti tudományok" keretében. Ezt követően a könyv második részében, azokat a fejleményeket mutatja be, amelyek egy nemzetet cselekvőképessé tesznek a történelem sodrában. Ebben a részben a nemzet politikai igényeit és lehetőségeit összegezi az önrendelkezésig és hogy ez milyen hatással bír szomszéd népekre. A könyv harmadik része Kelet Európa népeinek egyéni nemzeti eszmélési folyamatainak összegezése. Niederhauser a lengyelekkel kezdi és majdnem minden ide tartozó nép sorsát ecseteli tudatos nemzeti mivoltukig. A lengyelektől kezdve, figyelembe vesz majdnem minden ittlakó népet és népcsoportot. Érdekes módon használja fel az 1848- as forradalmi eseményeket, mint a "népek tavaszát" a Habsburg birodalomban, kimutatva ezáltal mennyire összeszövődött a térség népeinek sorsa és miképpen váltak sok esetben ellentétessé nemzeti törekvéseik megnyilvánulásai. A könyv szépség hibája csupán három nép kihagyásában rejlik. Hamár az oroszokat is beszámítjuk a kelet-európai népek közé, akkor fontos számon tartani még három népet: a németeket, törököket és zsidókat is. E három nép sorsa szintén szorosan kapcsolódik Közép-Kelet Európa sorsához és a nemzeti ideológiák megalapozásához. Sőt, ha még kívülálló népeknek is számítjuk őket, amint az oroszokat is lehetne kívülállónak számítani, akkor is fontos hatást gyakorolt mind a három népre kapcsolataik és törekvéseik ebben a térségben. Német telepesek mindenütt találhatóak voltak a Baltikumtól Erdélyig. (Sőt, Erdélyben mind máig több százezren vannak!) Török hatások és nép elemek az egész Balkánon fontos szerepet játszottak és még a Kárpátmedencébe is behatoltak több évszázadon keresztül. A zsidóság hatása pedig még mais fontos tényező, bár lényegesen csökkent számbelileg minden ottani ország területén. Niederhauser talán épp ezekért a kihagyásokért adja könyvének a "Kelet-Európa" megjelölést, ,fKözép-Kelet Európa" helyett. De ez nem változtat semmit a lényegen, a kihagyások így is bántóak maradnák, mert az összkép hiányos marad. A fenti hiányt részben az ideológiai keret és a jelen szovjet hegemónia szabja meg. Ennek dacára, Niederhauser könyve máskülönben dicséretre méltí alkotás. Gördülékeny stílussal, érdekesen tárgyalja Közép-Kelet Európa fejlődését a "nacionalizmus" korszakában. És bár a marxista történelemszemlélet erősen képviselve van benne, ez ebben az esetben nem olyan bántó és túlzott, hogy az új hit tömjénfüstjével beködösítse a fontos tudnivalókat. Egyben igazán emberséges és tárgyilagos analízis, miből minden nép törekvése érthetőbbé válik. És nekünk magyaroknak ez nagyon fontos, mert meg kell jobban ismernünk szomszédainkat, hogy önmagunkat is jobban megismerjük. Sajnos, a múltban nagyon elhanyagoltuk szomszédjaink történelmét, kultúráját, törekvéseit. Sznobizmusból többet tanultunk és tudtunk (tanulunk és tudunk?) a francia forradalomról vagy az angol Erzsébet-korról mint "a cseh, a lengyel, a bolgár történelem döntő mozzanatai"ról. Létkérdésünk, hogy ezt a térvakságot megszüntessük a jövőben. Erre ideális első lépés Niederhauser Emil könyvének elolvasása. Mindenkinek ajánlom! — 1. a. 37
