Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 6. szám
veivel, a többi pedig kapcsolódjon. Mindegy, hogy milyen irányban keresitek az összefogást, később, a cél minden bizonnyal egy magyar bank kell legyen, amelyik az egyéni vállalkozásokat tudja majd anyagilág elősegíteni, de addig is, kicsiben alakuljanak csoportok és nem egész vagyonokat kockáztatva, csak a fölöslegesből nehány dollárral bekapcsolódva indulj átok el bármilyen irányba magyar közösségi feladatok megvalósítására. Ezt kívánja nektek . . . Gyula bátyátok. Igen tisztelt Barátaim! Köszönöm az "ITT-OTT" megküldött példányait. Nagyon sok jó írást találtam bennük. Különös érdeklődéssel olvastam Kazár Lajos ’’Feltételezett urálijapán nyelvi és egyéb összefüggések” című tanulmányát (X:4, 26-31). Úgy vélem, igen érdekes és hasznos lenne, ha Kazár Lajos folyamatosan, több tanulmányban számolna be kutatásairól és azok eredményéről. Bizonyára tudjátok, hogy Imaoka Dzsuidzsiro japán professzor, aki Magyarországon tanult meg magyarul és számos magyar irodalmi művét fordított le japánra, ugyancsak, foglalkozott az uráli-japán kapcsolatokkal. A hatvanas évek elején, amikor Brazíliában, Sao Pauloban a ’’Délamerikai Magyar Hírlap” szerkesztője voltam, felkeresett Fekete Gabriella, aki kitűnően fordított japánról magyarra. Több fordítását közöltük az újságban és a "Délamerikai Magyar Hírlap Évkönyvé"-ben (1963. 15. kötet, 125-131 oldal). Az Évkönyvben közölt fordításai elé rövid bevezető tanulmányt írt, s ebben a következők olvashatók: "Japánról magyarra szinte szóról-szóra lehet fordítani, annyira megegyezik a szórend és a mondatszerkezet... Nincs az a nyugati nyelv, amelyen ilyen pontosan lehetne visszaadni a japán kifejezésmódot. ” Ugyancsak ő említi tanulmányában, hogy "magyar részről ebben az irányban még nagyon kevés komoly kutatás folyt, tudósaink alig foglalkoztak ezzel a kérdéssel." Az elmúlt években Budapesten találkoztam régi osztálytársammal, Réczey Tiborral, aki hivatalos magyar-japán tolmács s ebben a minőségben többször járt Japánban. Elmondta, egy alkalommal magyar szakemberek mentek Japánba, importált gépi berendezés felszerelésére. Utazásuk előtt rövid japán nyelv-tanfolyamot szerveztek számukra, hogy legalább alapfokon tudjanak valamennyire beszélni. A japán írás nehézsége és magyarjapán nyelvkönyv hiányában angol nyelvi alapon szervezték meg a tanfolyamot, ám Réczey felhívta a figyelmet arra, hogy magyar alapon sokkal könnyebb megtanulni a japán nyelvet. A tanfolyamot ezután ő vezette le és a hallgatók meglepően rövid idő alatt, minden nehézség nélkül elsajátították az alapfogalmakat. A londoni egyetemen japánnal foglalkozó barátom, Ribánszky László, aki nemcsak beszél és ért, hanem olvassa is a japán írásjeleket, megerősítette, hogy mint magyar anyanyelvű, milyen könnyen tanult meg japánul. Indo-európai nyelvet beszélő számára a japán nyelv megtanulása összehasonlíthatatlanul nehezebb. Véleményem szerint a japán-uráli nyelvi és egyéb összefüggések kutatásának reális alapja lehet. Természetesen arról nem lehet megfeledkezni, hogy a nyelv-rokonság és az embertani rokonság szükségszerűen nem fedi egymást. A múlt nyáron Budapesten Dr. Kiszely István antropológus, Bartúcz-tanítvány említette egy beszélgetésünk során, hogy az embertan nem igazolja a finn-magyar rokonságot. Kétségtelen finn-ugor nyelvünk meHett a honfoglalók és az ősmagyarok embertani leletei turanid és iráni gyökerekre mutatnak. A "sumer-magyar rokonság" zavaros kérdésével kapcsolatban hadd említsem meg, nemrég levelet kaptam Braziliában élő nyelvész-tanárbarátomtól, aki többek között beszámolt arról, hogy Badinyi-Joós Sao Paulobais ellátogatott az ottani "sumér-magyar szekta" meghívására. Előadásában többek között azt is kifejtette, hogy "minden kétséget kizáróan be van bizonyítva Szűz Mária magyar volta. Jézus Krisztusé még nem bizonyított, de nem kétséges ma már, hogy a tudomány (!) ezt is rövid időn belül bizonyítja." 32
