Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 6. szám
Nos, mutassuk ki csak melegiben aztabizonyos nyelvészeti "tarthatatlanságot,"mely ugyan a blatinu= Balaton azonosságát cáfolja. Kérdezzük meg Erdélyi Józsefet, mi a véleménye a Balaton szó eredetéről? "Ahogy vonatunk a tóhoz ért" — meséli Erdélyi az Árdeli Szép Hold című könyvében — "eszembe jutott, hogy az űj térképeken a tó kék tükrére az van írva, hogy BALATON, míg a régieken: BALATON TAVA. Erről aztán eszembe jutott a sok hibásan írt helynév, ami térképeinken olvasható. Az osztrák hadi térképrajzolók nem voltak kényesek kifejezések dolgában, magyarul felületesen tudtak, vagy sehogysem. így lett a Bakony ere Bakony-ér, a Hortobágy vize egyszerűen Hortobágy. A Balaton nem Balaton eredetileg, hanem régi magyar térképek tanúsága szerint Balaton tava. Ami azt jelenti, hogy más értelme van a Balaton-névnek, mint a tónak, hogy a tó előtt Balaton: tulajdonnév. Mert nem Balaton-tó, hanem Balaton tava. S egész bizonyos, hogy nem a régi, hanem a mai térképek tévednek a nevek helyes írásában. De mit jelent a BALATON-név, ha nem tavat? Gyermekkoromban izgatta képzeletemet a sárkány? Milyen is lehet? A román béresgyerekek, játszótársaim baláumak hívták s azt mondták, hogy erdőben lakik, de szárnya is van és a szélben a baláur zúg, meg a fekete felhőben is a baláur van. A Bala és a ton szó épp olyan különböző két szó, mint a balá, meg az ur, vagy a sár, meg a kány, a sár, meg a gyík. A baláur ur-tagja URAT jelent, a balá meg ROSSZAT. Mert ez a szó nem latin, nem román, hanem régi török-magyar szó. A ten-szó az isten-szó ten-tagja. A Balaton-név változatai: Balaur, Balkán vagy Balakán, Balabán, Csepel-szigetén; Ráckevén egy fcfrész neve és Balaten. Valamennyi a sárgyík, a sárkány neve. De bala és ten rossz istent jelent s a sárkányra vonatkoztatva rossz isten állatát jelenti. A sárkány török neve tinin. A Balkán-hegység neve azonos a magyar Balkány falunévvel. Sok Balogh-nevű magyar család van. A bal-kéz a rossz-kéz, a bal-sors a rossz sors. A Balaton környékén sok oltára volt az ókorban Bala-urnak, Bala-tennek, akit Baláta, Balácsa-istennek ismer a régészet. A mocsár, a pocsolya tót, blató-nevéből helytelenül következtették a tó nevének szláv eredetét. A bala ma is boala alakban rossz, nehéz betegséget, nyavalyatörést jelent a bihari román népnyelvben. Veszélyes ingoványok, mocsarak, erdők, sárgyík, krokodilfélék lakta helyek nevét jelzi mindenütt a bala, bla-összetételű szó. (Árdeli Szép Hold, Magyar Élet Kiadása, Bp. 1939). A fentiekhez talán még annyit fűznék hozzá, a Balaton név ázsiai eredetét bizonyítva, hogy a Takelma indiánoknál találtam egy balao nevű szót, melynek az értelme fiatal. Eddigi tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy a nyelvi összehasonlítgatással nem sokra megyünk, ha csak az illető nép nyelvét és nem a teljes kultúráját vizsgáljuk, ha nem komplex módszert alkalmazunk. Idáig is gyanakvással szemléltem a csak nyelvi összehasonlítás alapján kategorizált népi-nemzeti hovatartozandóságot, hiszen se szeri, se száma a nyelvcseréknek. Elég lesz talán a lappokra hivatkoznom, de a bolgárok, románok esete is közismert. (Ez utóbbi nációban a feltevésem szerint több daha vér szorult, mint latin és mégis, skytha helyett a római eredetet vallja!) Végső soron nem ártana megszívlelnünk László Gyula neves régészünk tanácsát, aki szintén ügy tudja, hogy "őstörténetünk nem egy ágtí és a finnugor kutatás mellett még más tennivalónk is lenne" (Régészeti Tanulmányok, Bp. 1977). Lenne bizony. A nyelvi összehasonlítgatásokon túl elkészíthetnénk a dr. Bartha Antal által indítványozott nyelvi életföldrajzot. A közös eredetű növény-állat, folyó-hegy és települési helyek 23
