Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 1. szám

szí e1őadókörutakat szervező programjának amerikai szervezésére a legkézenfekvőbb az lenne, ha Püski Sándorékat kérnénk fel. Ez a program kellene gondozza az anyanyelvi konferencia tankönyveinek, segédeszközeinek külföldi forgalmazását is. Ugyancsak e program keretében kellene megindítanunk a színvonalas magyar filmek, a gyermek- és ifjúsági filmek, az oktatófilmek, a tévéfilmek, a rajz­filmek, a kisfilmek eljuttatását is a külföldi magyar iskolákhoz, kulturális egyesületekhez, egyházakhoz. A rengeteg magyar filmből csak ritkán, évente ha egyszer-kétszer jut el egy-egy inkább szóra­koztatóipari, mint művészi igényű film pl. az amerikai magyarlakta vidékekre, kis fiira, gyermekfilm, tévéfilm, rajzfilm még annyi sem. A konferencia eloadókörutakat szervező programja nemcsak magyaror­szági előadók külföldi, hanem külföldi magyar Írók—költők—tudósok— művészek--pedagógusok magyarországi előadókörutjait is gondjába kell vegye: külföldi magyarságunk eredményeiről, gondjairól szóló sze­mélyes előadások, műsorok, külföldi magyar tánccsoportok, énekkarok előadásai minden bizonnyal a hazai magyarság jelentős érdeklődésére tarthatnak s zámot. 4. Politikához, hatalmakhoz való viszonyunk Sikerült elkerülnünk azt, hogy az anyanyelvi konferencia a po­litikai különbözőségek, ellentétek áldozatává váljon. Továbbra is neheziti viszont dolgunkat valahányszor a politika hangja próbálja befolyását érvényesíteni kulturális jövőnk alkotásának mindennapi munkája közben. Nem arra való az anyanyelvi konferencia, hogy gaz­dasági, világnézeti, ideológiai vagy történelemszemléleti rendsze­rek, csoportok, -izmusok, eszmék táboraiba segítsen toborozni bará­tokat, követőket, felhasználható híveket, és nem arra való, hogy bárki a pedagógia, és kultúra szakembereit a saját politikai céljai érdekében bűnbaknak, támadási célpontnak használja. Gondosan, hatá­rozottan, féltő szeretettel és megalkuvás nélkül kell őrizzük a jö­vőben is an anyanyelvi konferencia minden programját a politikától, a tudós, a szakember objektivitásra való törekvésével, a magyar kultúra becsülőjének, művelőjének a "tiszta forrás" iránti szomjú­ságával, a művészetek értékelőjének a "gondosan, szépen" való alko­tás iránti minőségigényével. Ugyanakkor bátran fel. kell emeljük szavunkat a jövőben is min­dig, amikor a magyar nyelv és kultúra alkotóját—művelőjét korlátoz­za bárhol bármilyen hatalom. Minden össze nem gyűjtött népballada, minden el nem végezhető történészeti forráskutatás, minden külföldi magyar sajtóvádaskodás miatt a magyar élettől visszavonuló pedagó­gus , minden meg nem jelenhető irodalmi, szociográfiai, szociológiai munka, minden meg nem kapott vizűm és útlevél, minden zárt ajtó ma­gyarországi előadóművész vagy az anyanyelvi konferencia tankönyvei és szakemberei előtt, minden bezárt., vagy meg nem indulható magyar iskola és osztály mindannyiunk közös munkáját akadályozza, mindany­­nyiunk emberségét sérti, mindannyiunk magyar jövőjét szegényiti. 5. Diákcsere Az anyanyelvi konferencia Balaton melletti és sárospataki nya­raló nyelvtanfolyamai is azt bizonyitják, hogy szinte semmi sem pó­tolja a személyes élményt, hogy külföldi magyar gye?anekek magyar 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom