Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 5. szám
tozik szakmámhoz, de megemlítem, hogy ha van, vagy volna még, valahol egy magyar közösség amely érdekelt gyermekeinek magyar nevelésében, annak feltétlenül ki kellene használnia a Bilingual Education Act 1976-ban kihozott törvényét, amely 1977-re 17 millió dollárt jegyzett elő ilyen célokra. Egyetemi szinten a magyarságtudomány tanítása aránylag könnyen elérhető és a tantárgy bevezetése nagyrészt az oktató tanár áldozatkészségétől és energiájától függ. Amerikában az oktatás nem szövetségi és a legtöbb államban nem is állami ügy. Így az egyetemek tanrendje igen rugalmas és egy bizonyos tekintéllyel rendelkező tanár könnyen elérheti, hogy magyar témáról adhasson elő. De mégha ezt nem is tudja elérni, semmisem gátolja meg abban, hogy egy általánosabb kurzusban — tegyük a modern Európa történetében — ne fordítson különös figyelmet Magyarországra, A magyar nyelv oktatása is lehetséges lenne a legtöbb egyetemen, ha a tanár hajlandó lenne a nyelvet — a szokásos kollégiumain felül — tanítani. Ha a magyar nyelv oktatását engedélyezik, abból nagy haszon származhat a magyar származású diák számára. így pl. az Indiana University-n egy magyarul már tudó diák minden további nélkül hétre tudja leesökkénteni a különben nyolc félévre terjedő tanmenetet. Ez nemcsak időben jelent nyereséget, de természetesen jelentős anyagi megtakarítással is jár, hisz a legtöbb diák a szülői háztél távol végzi az egyetemet és így lakásról és ellátásról.is kell gondoskodni. Az egyetem szempontjából a magyar nyelv tudása egyértékíí a franciáéval vagy a németével. A legtöbb szülő könnyen megérti az ebből származó közvetlen hasznot. Ha mindez olyan könnyű, akkor minek tudható be a magyarságtudomány keserves helyzete Amerikában? Várdy Béla kollégám részletesen foglalkozott a kérdéssel és egyebek közt rámutatott a személyi ösztönzés hiányára. Nemcsak a magyar vonatkozású előadások jelentenek többletmunkát a tanárnak. Ha kutató munkássága magyar érdeklődésű, nehezen fog olyan johírnevű folyóiratot találni, amelyben eredményeit publikálhatja, vagy ha magyar témájú könyvet ír, nehezen fog nívós kiadót találni. Ha nem publikál, akkor nem lép elő, a fizetését nem emelik, legalábbis nem a jobb egyetemeken, ahol a "publish or perish" (publikálj vagy pusztulj) jelszó uralkodik. Miért nincs megfelelő folyóirat, miért nehéz kiadót találni? Mert a piackutatás azt mutatja, hogy az olvasóközönség csekély. Miért nincs olvasóközönség? Mert nincs mit olvasson. A circulua vitiosus iskolapéldája .... Hála néhány energikus fiatal magyar tudósnak a könyvkiadás térén a helyzet az utóbbi években lényegesen javult, de még távolról sem kielégítő. Az 1976-ban, Bloomingtonban tartott egyetemi tanári összejövetelen szóltunk egy országos survey (Országh szerint: kérdőíves kikérdezés)szükségességéről, amely kétségtelenül segítené a kiadás ügyét is, mert adatai piackutatásieredményekként is értékelhetők. Hangsúlyozni szeretném, hogy egy gyakorlatlan kiadó által kihozott könyveknek a közvélemény formálása szempontjából nincsen haszna. Az amerikai könyvkereskedés nagyipar, akönyvtárak jobbadán ügynökségek útján vásárolnak, amelyeknem fogják kikutatni a padlás szobában rejlő "kiadót." De ha, mindent összevetve, a magyar érdekű könyvkiadás lehetőségei az utóbbi években nagyon javultak, a folyóiratM- ány még mindig kétségbeejtő és igencsak elbátortalanítja azokat a fiatal szakembereket, akik szeretnének és tudnának is magyar témákról írni, de akiknél kenyérkérdés az, hogy amit írnak, az meg is jelenjen. "Annak, akinek van, meg adnak, hogy bőven legyen neki,- akinek meg nincs, attól még amije van is, elveszik" olvassuk az új, magyar katolikus bibliában (Máté 25:29). Ha magyar származású egyetemi tanárok elég nagy számban mernék hangoztatni magyarságukat, nemcsak az országnak, de önmaguknak is szolgálatot tennének. Megteremtenék a lehetőséget ahhoz, hogy publikálhassanak és hogy műveiken keresztül — saját érdekükben is — hatást gyakoroljanak, egyelőre legalábbis az egyetemi közvéleményre. Egyetemi szinten igen jelentős a Molnár Ba3a Enikő által 1974-ben létrehozott és azóta vezetett American Hungarian Educators' Association amely, úgy látom, sikerrel csoportosítja és aktiválja a magyarságtudomány iránt érdeklődő egyetemi tanárokat. Valahogy az 30
