Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 4. szám
évek közepén pl. már "becsvágytól duzzadó tettre kész volt a magyar társadalom, tanult és szakképzett fiatal értelmiség .... Annyi kitűnő mérnököt, közgazdászt, orvost, adminisztrátort, agronómustés más szakembert ritkán termelt ki önmagából a magyar nemzet, mint ebben az időben .... Szellemi nívéját tekintve messze kiemelkedett Magyarország kitűnő lapjaival . ... S amint ritka, hogy kétszer virágzik egy esztendőben az akácfa, ugyanúgy csodaszámba ment a magyar irodalom és költészet újból virágba borulása, közvetlenül a Nyugat nagy nemzedéke után" (104-105). De ennek a virágba borulásnak a jelentős része inkább a "hivatalos Magyarország" ellenében, vagy legalábbis nagyrészt attól függetlenül ment végbe, mint pl. a Nyugat, a népi mozgalom, s több más reformmozgalom esetében. Mindez azonban nem változtat a lényegen, mármint azon a tényen, hogy az 1930-as évek Magyarországán már volt valami mozgás, s a fiatal reformnemzedék már utat tört magának az uralkodó neobarokk közszellem ellenére is. Az európai mércével mérő fiatal Padányi-Gulyás Béla azonban mégis úgy érezte, hogy "befelé fordult, zárt világ a magyar élet. A magyar szem, mely egykor európai távlatokra nézett . . ., most görcsös önvizsgálattal volt elfoglalva: ki a magyar, mit ér a magyar ? . . . Ebben a zárt magyar légkörben születtek meg a létkéxdéseken tépelődő író [Németh László] tollából a 'mélymagyar' és 'hígmagyar' fogalmak, amiknek a jelentését már le se lehet fordítani francia vagy angol nyelvre: csak a magyar fül érti" (105). S ezzel az észrevétellel Padányi-Gulyás Béla a Trianon utáni magyar sors talán legnagyobb nehézségére mutat rá: a befelé fordult kis magyar világ provincializmusára, mely olykor még a legmagasabb szinten is idegenül nézte a nagyvilágot, s amikor megszólalt, akkor is a saját magyar érzékén átszűrt szavakkal és képletekkel szólította meg s ugyanakkor ósodálkozott azon, hogy a világ nem érti őt. S ami ebben az egész jelenségben talán a legszomorubb, azaz, hogy vannak nagyszámmal olyanok, akik még ma, háromés fél évtizeddel a Horthy-kor bukása és saját száműzetésük után is ugyanúgy szűrik meg a szavakat, ugyanazokkal a képletekkel élnek, s ugyanolyan értelmetlenül állnak szemben a nagyvilággal, mint a neobarokk szellemiségű két világháború közti években. De azért ők rendületlenül tovább csodálkoznak azon, hogy egyre kevesebben értik meg őket. A fenti összkép persze nem teljes, és kétségtelenül nem fotómása sem a Horthy-kor társadalmának, sem pedig Padányi-Gulyás Béla könyvének; azonban rátapint a kor gyengéjére. Hogy ki volt ezért felelős ? Talán senki! Talán mindenki! De elsősorban talán az a társadalmi tényezőkből fakadó "korszellem, " mely az egész Horthy-kor meghatározójalett, s melynek a korabeli magyar társadalom minden rétege — az "elnyomók" és az "elnyomottak" egyaránt — produktuma volt. Egy kor "uralkodó szellemét" megfogni és lefesteni igen nehéz feladat, és a szerző előtt már igen sokan megpróbálták a Horthy-korral kapcsolatban. Eddig azonban talán senki sem oly sikerrel, mint Padányi-Gulyás Béla, aki szereplője is volt a kornak. Bár sokkal több hozzá hasonló, széles látókörű, európai méretekben gondolkodó szellemi embere lett volna a Horthy-kor Magyarországának! Akkor ma a két világháború közti kor történeté is másként hangzana.— SZÉPLAKI JÓZSEF szerkesztésében és a Katholikus Magyarok Vasárnapja gondozásában megjelent egy értékes bibliográfiai füzet Hungarian Newspapers in Microform Available to toe United States and Canada címmel. Ez a munka áttekinthető és hatásos segédeszköz mindenkutató számára aki magyar újságokat akar tanulmányozni. Egyben értékes Összegezés mind a magyarországi, mind a szétszórtsági magyar újságokról (amelyek "microform"-on vannak) a kanadai és amerikai könyvtárakban. A bibliográfia megrendelhető a kővetkező címen: Catholic Hungarians' Sunday, 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, O- hio 44509. Ára $1.50 plusz 25£ portó. — L.A. 37
