Itt-Ott, 1976 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 3. szám

ITT-OTTnak: Úgy hiszem a legtöbb külföldi és magyarországi kritikus és az olvasóközön­ség nagyrésze is egyetért abban, hogy versirodalmunk nevesebb múltra tekinthet, mint prózánk. Költészetünk fáklyahordói a mai, magyar nyelven író költők. Az ITT-OTT ver­seik lekozlesével és íróik megismertetésével fontos feladatot tölt be. De ezzel kapcsolat­ban két problémát látok. Az egyik az, hogy véleményem szerint nincs versekre elég hely szánva. Ennek nagyrészt helyszűke az oka. Ha folyóiratunk minden hónapban rendszere­sen megjelenhetne, több vers közlése nem volna probléma. De a jelenlegi helyzetet kell tekintetbe vennünk. Négy-, néha otoldalas cikkek megjelennek, de még nem láttam közölve ugyanilyen hosszú verset. Tisztában vagyok azzal, hogy Baráti Közösségünk többsége szí­vesebben olvas egy terjedelmes cikket, mint egy négyoldalas verset. De ha íróink cikkei­ket tömörítenék, több hely maradna versekre. A másik probléma az, hogy néhány költőtől csak egy, vagy még kevesebb vers jelenik meg, míg másoktól kettő-három, vagy több is. Irodalmi folyóiratoknál általában az a hely­zet, hogy rendszerint ''befutott1' költőktől közölnek; kevésbé ismertektől csak azokat a ver­seket, miket a szerkesztő elsőrangúnak ítél. Az ITT-OTT hivatásához méltón ezen az ál­lásponton felül helyezkedik, mert gyengébb és jobb költőktől egyaránt hoz verseket, ha meg­ütik a szerkesztők véleménye szerinti minimális mértéket. Ezt helyesnek találom. Ha az ITT-OTT nem adna, különösképpen kezdő költőknek, lehetőséget, hol is tudnák közölni mun­kájukat, hogy tudnának fejlődni? Nagy Károly Endre idézte egyik cikkében: "a szétszórt­ságban élŐköltőknek kritikára van szükségük." Ez igaz. De ehhez hozzáteszek egy másik fontos pontot: közlésre is van szükségük. Ha jól értelmezem, nem az az ITT-OTT célja, hogy fórummal lásson el egy-két is­mertebb költőt, hanem hogy alkalmat adjon a kezdőknek és segítse őket. Ha minden költőtől csak egy-két verset közölnénk évente, többtől jelenhetne meg vers és több költővel ismerkedhetnénk meg. Ha pedig az oldal- vagy pőldányszám megnövek­szik, amit mindannyian remélünk, akkor talán három vagy négy verset is le lehetne hozni évente mindenkitől, akinek művei megütik a minimális mértéket. Kérek hozzászólást és felvilágosítást amennyiben nézetem téves vagy helytelen. —Tábory Maxim, Kinston, N.C. Kedves Maxim! Alapjában véve persze igazad van, a problémákat helyesen látod. Csak talántúlságosanfelbecsülodazoknak a verseknek a számát, amik azt a minimális mérteket megütik. Ami pedig a befutottabbakat illeti, minőséget is kell azért nyújtani — s a kezdők számára az is tanulságos, ha van mivel összehasonlítsák műveiket. —éji ITT-OTTnak: Megkérem minden magyar testvéremet, hogy aki bármilyen anyagot, infor­­mációttud ame r ikai magyar népdalokról közölni szíveskedjen azt velem az alábbi címen. Az anyag lehet kottán jegyzett dal, szalagra felvett dal, olyan személyek címe, a­­kik tudnak ilyen dalokat vagy akiknek birtokában van ilyen anyag. Kérném pontosan meg­jelölni a gyűjtő nevét és címét, az előadó nevég/címét, magyarországi származásának a helyét, életkorát, társadalmi állapotát. Szívesen veszek más népköltészeti terméket is (balladákat, meséket, verses lejegyzéseket, régiamerikás történeteket stb.), ha az ameri­kai magyarságról szólnak. Előre is köszönök minden anyagot és felvilágosítást. — Kürti László, 9529 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom