Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 2. szám
hét előadni, igy mindnyájan visszamentek." így szól Badiny története. Egyrészt nevetségessé tenni Telekinét azzal, hogy mindenki kimegy a teremből az előadása előtt, másrészt: örökre lekötelezni Brády Marival szemben, hogy egyedül neki köszönheti, hogy egyáltalán "beszélni engedték." Hihetetlen hamisítás: mert itt a kezemben egy nyilatkozat, annak a francia urnák a nyilatkozata, aki Badiny szerint egyedül maradt a teremben. Frank Michaeli, párizsi protestáns teológiai tanár tanúsítványa azt bizonyítja, hogy egy fiatal leánynak /Brády Marinak/ az előadása után az eI nők pár perces szünetet rendelt el, mely alatt csak Prof. F. Michaeli és felesége, Te lek iné régi ismerősei, maradtak együtt a teremben, kissé beszélgetni és Erdély két térképét felerősíteni a táblára. Mikor az elnök viszszajött, Telekinét felkérte előadása megtartására, anélkül, hogy még csák említette volna is a quorum kérdését, mely az előadás megtartásához szükséges lenne. Ez a tanúsítvány. Mit szól mindehhez a magyar olvasó? Most rátérek a Kongresszus elnökének, René Lábát francia egyetemi tanár /asszirológus/ levelének tárgyalására, mert a magyarság érdekének szempontjából ez döntő. Lábát professzor hat pontban válaszol, melyeket röviden ismertetni kell: 1. Nem a Kongresszus elnöke, hanem a szakosztályok elnökei állították össze a programot és nem rostálták meg az előadásra jelentkező személyeket. 2. Csak véletlenül történt, hogy az eI nők a körjárata folyamán akkor lépett be az egyik terembe, amikor Badiny Jós ur kezdett beszélni. 3. A tíz perces meghosszabitás, melyet az ülést vezető elnök megengedélyezett, csupán udvariasságból történt és nem az előadás kivételes érdekessége miatt. 4. Az előadás végén a ha I Igatóság részéről tanúsított általános és udvarias csend egyáltalán nem jelentette az előadott teóriák elfogadását. 5. Lábát professzor, kongresszusi elnök se nem köszönte meg Badiny Jósnak az előadását, sem nem gratulált neki teóriái helyességéhez, hanem csupán udvariasságból üdvözölte, mint ahogy megtette minden előadóval, akivel találkozott. 6. A Kongresszus egyetlen hivatalos tanácsa sem véleményezte Badiny Jós e- Iőadott állítólagos bizonyítékait a sumir-magyar azonosságról. Felteszem a kérdést, hogy mi a célja Badiny Jósnak a sok ámítással, valótlansággal, félrevezetéssel, szemfényvesztéssel? Miért okád tüzet, ir embertelen nyilatkozatot, ahelyett hogy magába szállna a bizonyítékok súlya alatt? Miért ad, mint teljhatalmú kényur, egy hónapi határidőt Telekinének a plágiumper megindítására, melyre a törvényes határidő három év? Brády Mari Kanadában,Badiny Jós Argentínában, Telekiné az USÁ-ban él, a költségek mindegyik fél számára hatalmasak lesznek. Telekiné mögött nem ál inak "egyesületi pénzforrások." Miért nem ajánlotta fel Badiny Jós egy emigrációs döntőbíróság felállítását, melynek első feladata lenne megállapítani, hogy a kérdéses előadást Brády Mari vagy Badiny Jós szerkesztette? Hogyan jutott oda a biológia hallgatója, Brády Mari, hogy "előadó" legyen egy nemzetközi orientalista kongresszuson? Feleljen reá Brády Mari és Badiny Jós, akinél Telekiné minden munkája megvolt, saki saját elismerése szerint maga fizettette ki a Brády Mari Párizsi útját. Az emigráció elég érett és edzett szemébe nézni a dolgoknak. Nincs szüksége egy újabb szemfényvesztéses nagy csalódásra* kiábrándulásra, amely újból egy réteg teljes összecsuklását és elfordulását eredményezi. A ml egyetlen fegyverünk az IGAZSÁG és nem a Jorga féle hamisitás. Minden fajtáját szerető magyar várja az időt, amikor a szúrnir-magyar folytonosság az egész tudományos világ ténye lesz, de ehhez nem handabandázás kell, hanem az a komoly, kitartó, áldozatos munka, amit most már két évtizede az emigráció több kiváló kutatója nyújt s ami nagy eredményeket ért el. I Messe őket el Ismerés miatta. S kell egy puritán szellemben nevelt fiatal gárda, aki ott legyen az őrségváltáskor. — Fazekas Ferenc, Palo Alto, Kalifornia. 3^
