Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 2. szám
HOZZÁSZÓLÁSOK, LEVELEK EGY ELMARADT IRODALMI EST MARGÓJÁRA Örömmel vettük a hirt, miszerint karácsonyi ünnepeinket Czine Mihály irodalomtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docensének irodalmi estje teszi gazdagabbá, színesebbé. Czine Mihály, a magyar irodalom kiváló ismerője és igehirdetője, hosszú, nehéz útra vállalkozott, amikor eljött közénk azzal a nemes szándékkal, hogy kuI — turszomjunkat, irodalmi igényeinket bizonyos vonatkozásban kielégítse. Aki már hallotta őt beszélni, nagyon várja, hogy újra találkozhasson vele. Lebilincselő előadásmódjával, értékes mondanivalójával egyaránt magával ragadja az embert. Hatalmas tudásanyagából igyekszik minél többet átadni hallgatóinak. Mi, fiatalok, különösképpen örültünk, hogy ilyen alkalom adódik számunkra, hiszen amióta elhagytuk hazánkat, kiesve a megszokott szférából csaknem teljesen megálltunka továbbfejlődés utján. Sajnos, a Sors ki fürkészhetettensége folytán az irodalmi est kimaradt az ünnepi keretből. Hogy mi oknál fogva, ezt pontosan nem tudni. Meglehet, hogy a magyarság reakciós rétegének nyomására, amely ellenez mindent, ami hazulról jön, sőt mindent, ami a haladás és fejlődés szolgálatában áll. Persze az is lehet, hogy egyszerű személyeskedésről van szó csupán. Akármi történt is, mindenképpen sajnálatos, hiszen szegényebbek lettünk egy irodalmi esttel. Sajnálatos azért is, mert egyesek még mindig képtelenek különválasztani a politikát az irodalomtól. De ami a legszomorubb az egészben, hogy ismét fényes bizonyitékát kaptuk annak a félelmetes erőnek, amely egyre intenzivebben forgácsolja szét a magyarságot. Czine Mihálynak köszönjük, hogy vállalkozott erre a fárasztó útra, s reméljük, lesz még alkalmunk helyet foglalni hallgatósága soraiban.. S bízunk abban is, hogy egyszer eljön az idő, amikor az irodalmon kívüli erők nem jelentenek többé veszélyt az irodalomra és annak kedvelőire. — Bartók Zoltán, New Brunswick, N.J. VÁLASZ BAD ÍNY JÓS 1974 ÁPRILISI NYILATKOZATÁRA A Szittyakürt 1974 áprilisi számában a "Nyílt tér" rovatban Bad Íny Jós Ferenc cikket i rt, me I ynek embertel enlhangja pé I da nélküli a nemzeti emigráció majdnem három évtizedes történetében s egyúttal a lap morális beállítottságára is fényt vet. U.i. a szerkesztők és a mögöttük álló "mozgalom" a sajtó-etika teljes letiprásával megtagadták, hogy a valódi tényállást közöljük, sőt a lapban minden hónapban "A Kereszt és Kard Hangja" c. alatt megjelenő betétben a KKM nyilatkozatát Telekiné Kovács Zsuzsánna hazafias beállítottságáról terrorisztikusan kihagyták. Ezt nevezzük "marxi-dialektikus" pártatlanságnak és sajtó-erkölcsnek! Az ügy megértésének könnyítése végett előre kell bocsátanom, hogy a Párizsban, 1973. júliusában megtartott 29. Nemzetközi Orientalista Kongresszussal kapcsolatban Badiny Jós a Szittyakürt 1973. aug.-szeptemberi, összevont számában egy fellengzős, valótlanságoktól hemzsegő cikket irt, amely a magyar emigrációt egy nagyon veszélyes tévhitbe ringatta volna, mert azt állította, egyéb ferdítések mellett, hogy a "KÜLÖNBÖZŐ NEMZETISÉGŰ" SZAKEMBEREK KONGRESSZUSI TANÁCSKO - ZÁSA ELFOGADTA AZ ELŐTERJESZTETT BIZONYÍTÉKOT és ÍGY A SUMIR-MAGYAR AZONOSSÁGOT ELISMERTE. Hallatlan szemfényvesztés, mert aki életében egyszer ilyen kongreszszuson részt vett, tudja, hogy tucatszámra vannak alosztályok, melyek ugyanazon időben üléseznek, de NINCS SZAVAZÁS és NINCS FELHATALMAZÁS ELFOGADNI, VAGY VISZSZAUTASITANI BÁRMILYEN TÉZIST. A magyarság szerencséjére Te lek iné Kovács Zsuzsánna szintén ott volt a Kongresszuson és előadásában Erdély földrajzi neveinek szúrnir származását bizonyította ott. Minthogy Telekinében van tudományos alaposság és magyar felelősség-32
