Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 5. szám
zaink egyúttal a fájdalom-mentes beolvadás eszközeivé váltak. Mivel felekezeteink nemzetközi vonatkozásuak, a külföldi környezetben észrevétlenül és fokozatosan vesztik el magyar szinüket, nincs meg bennük a magyarsághoz halálos szerelemmel való ragaszkodás. Sokszor csak a véletlentől függ: ki a lelkész? Milyen mérvű a magyarsághoz való hűsége? A mi meggyőződésünk szerint az Úristen legalább olyan szeretettel óhajtja a katolicizmus fennmaradását, vagy a protestantizmus fennmaradását, mint a magyarság megmaradását. Legyenek közösségünk tagjai a felekezetek életében ennek a hűségnek a cselekvő harcosai. A Magyar Baráti Közösség számára nincs más ut. A magyarság megszűntével, közösségünk létértelme szűnt meg. Mi nem vagyunk nemzetközi szervezet. Barátaim, az eljövendő években nem babra megy a játék. Nemcsak az otthoni, a történelmi területeken élő magyarság létkérdéséről van szó. A külföldi magyarság élet-halál harcáról is. S ha ebben elmarasztalhatunk, vajon a retorikán kivül mi egyébbel tudjuk segiteni a magyarság egyetemes érdekeit? Szeretnék néhány szót szólni azokhoz is, akik az elmondottakkal nem értenek egyet, de az ITT-OTT baráti köréhez tartoznak. Az ITTOTT továbbra is otthonuk lesz, a baráti kör melegségével együtt. Az ITT-OTT továbbra is az egyetemes magyar érdekeket szolgálja: mint eddig. Fürkésző elmével, becsületes lélekkel. A különbség csupán annyi, hogy mi az ITT-OTT-ot csupán a Magyar Baráti Közösség egyik — nagyon fontos — feladatának érezzük, a sok egyéb tennivaló mellett. Reméljük, hogy a terheket egy kicsit jooban meg tudjuk osztani, mint eddig. Mi eddig is a Magyar Baráti Közösség Herefordon deklarált szellemiségében éltünk s ez szolgáltatta azt a lelki energiát, mely ezt a folyóiratot fenntartotta. A diaspóra centrifugális életforma. A távolságok nem csökkennek, hanem mindig nőnek közöttünk. Az öregek elvonulnak sorban a kopjafák alá, a fiatalok szétköltöznek, a dolgozókat az életharc dinamizmusa sodorja. Eldugott szobákban magányos öregek dideregnek fázó lélekkel. Ezért legyünk bár egy kis csoport is: igényünk legyen egyetemes, terjedjen ki az egész magyarságra. Sugározzuk szét hitünket, munkánkat, tevékenységünket. Győzzük le a távolságokat, mérföldekben is, lélekben is. Dolgozzunk közösen együtt a magyarságért, dogmák, vonalak nélkül. Istenszolgálataink adjanak olyan transzcendentális magyar élményt, mely erőt és hitet ad ehhez a munkához. A zsidóság évezredek óta úgy marad meg, hogy minden évben "Jeruzsálemben találkozik" lélekben. így hát mi, magyarok, a Magyar Baráti Közösség tagjai: jövőre Csatakván, vagy Magyarországon találkozunk. OKTÓBER Rácsos ablakod mögé zárt napsugarad gyűlölködve várja a telet Nem szereted a hideget, hisz még napbarnitott kezeidben égnek a tavaszi szellők, a nyári záporok, mik elhullatott véres leveleidet mosták fehérré, hogy mig fenn voltak a felhőkre festhessék október szinét. Hámori András Aurora, Illinois 70
