Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 4. szám
ló számban megjelent egyik "visszaemlékezés" vet fényt a kérdés megmagyarázására. A 12-ik oldalon Kecskeméthy József a kövétkezőket Írja: A 75-éves határkőnél, amig emlékezünk és hálát adunk a velünk közölt jókért, hassanak át bennünket az alábbi hozzánk illő és amerikai magyar reformátusokhoz szóló érzések és gondolatok: ha szép jellemvonás, keresztyén-gyermeki kötelesség az idős és az életutján megfáradt szülőket— öregeinket — nem elhagyni, nem megvetni, gyengeségükben nem elhanyagolni, hanem mellettük kitartva, őket szeretettel segíteni és istápolni, éppen ilyen szép, keresztyéni és magyar református kötelességünk nekünk a minket szolgáló, tanító és nevelő, jóöreg egyházi szolgánkat, a Reformátusok Lapját, hasonló szeretettel és odaadással körülvenni, nem elhagyni és elhanyagolni, hanem szellemi és anyagi javaink tölUnktelhető mértékével segíteni. Kecskeméthy arra céloz ebben a méltatásban, hogy nemcsak az amerikai magyarság öregedett meg, hanem egyúttal a "Calvin Synod Herald—Reformátusok Lapja" is elfáradt, elgyengült és kiöregedett. A fenti adatok alapján, úgy látszik, hogy közben egyben el is angolszászosodott. Egy helyen Vitéz Ferenc ezzel kapcsolatban azt Írja, hogy a lap a "nemzedékváltozásra" való tekintettel kezdte az angol cikkek és Írások közlését. Mindenesetre, az adatok tükréből úgy látszik, hogy a magyar Reformátusok Lapja a sir szélén áll. Ezt annak köszönheti, hogy a magyarajku utánpótlást nem tudta biztosítani . Miért nem sikerült megtartania a fiatalokat, az utánpótlást??? Erre egyszerre több magyarázat is van, elkezdve a hisztérikus "amerikanizálási" /értsd angolszászositási/ kampánnyal, amely a magyarság intézményeit mindkét világháború alatt szorongatta. De a biztos magyarázat, az közelebb esik fájához. Annál is fogva, hogy épp azokban az években van a hanyatlás amikor legalább két uj hullám magyar bevándorló járult hozzá a magyar etnikum emgerositéséhez /az 1945 utáni és az 1956 utáni bevándorlók/. Bár ezt nem tudjuk bizonyítani /mivel nincsenek kezünkben a Reformátusok Lapjának visszamenő számai/, de a jelen és közelmúlt termékeiből Ítélve, csak arra következtethetünk, hogy a lap kiöregedése épp annak az eredménye, hogy nem küzdött az utánpótlás biztosításáért. Például,a hozzáférhető számokban sehol sem találunk olyan cikkeket és Írásokat melyek rámutatnának az angolszászositási, beolvasztási veszélyre és a velejáró lelki veszteségre. Nem találunk ezekben a számokban praktikus tanácsokat vagy meglátásokat arról sem, hogy hogy lehet sikeresen megmaradni magyarnak. Pedig küzdelem nélkül nem érdemelhetjük meg a fennmaradást. Ám a magyar fennmaradás csakis a magyar nyelv és kultúra továbbadásával és továbbfejlesztésével lehetséges. Ha egy magyar nyelvű folyóirat az utóbbit nem szolgálja, akkor saját létjogosultságát, értelmét, veszti el. Úgy látszik,ez a sors utolérte 75 év után a "Calvin Synod Herald—Reformátusok Lapját" is. Szomorú, mert nem kellett volna, hogy igy legyen! 16
