Itt-Ott, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 2. szám
arcát őrzi mindenik. S ma már nemcsak otthon! szerte a világban. A ha jdani .'Legendás somogyi faragó pásztor, Bagói András — aki botjára kifaragta "Rózsa Sándort, az Isten ostorát" — a mai udvarhelyi Székely Béla és Deák Béla, vagy a kőrösfői Albert András művészetének rangos folytatói Kálmán László és Tokay János Nyujorkban, Sági Dezső Ausztráliában,a matyó Kisjankó Borinak, a galgamenti Dudás Julinak, vagy a kalocsai pingáló asszonyoknak méltó társa, Kristó Kati ? Garfielden. Kalotaszeg asszonyai mellé felsorakozik^Orvos Erzsi néni és a newbrunswicki himzőasszonyok köre, a Tamáskovics házaspár Nyujorkból s Faklen János maga fabrikálta szövőszékein a legszebb palóc háziszőttesek készülnek Braziliában. A fiatalok közül Ígéretes tehetségek Pándi Gyurka C'liftonban, Kerkay Emese Garfielden, Teszár Tomi Brunswickon. S hányán lehetnek még a szétszórtságban! Vagyunk. Elünk. S akik népünk művészetét nemcsak szeretjük, hanem—amikor csak lehet—bicskát, vésőt, ecsetet, tüt vagy gicát fogunk a kezünkbe, különleges ajándékot kaptunk a sorstól! a csönd ajándékát. A mindennapok rohanásában, az élet zavaros áradatában, a hazátlanság kínjában, az emigráció lelki hasadtságában^és beteg marakodásában a lélek belső békéje ez, az örökkévalóság pillanata. Az ember elbeszélget a Teremtővel s leteszi elé szerény ajándékát, amit ugyan az ő^keze alkotott, de amin^keresztül egy nép beszél az életről, szépségről, szenvedésről, reményről. Istennek himes kezű szolgálata ez, barátaim. A csönd hangján. Homonnav 0. János (West Hill, Ont.)! MAGYAR NEMZETI EGYHÁZ A Trianon-i békekötés, valamint 19^5 után külföldre szakadt magyarság, külföldre távozásának fő oka nem gazdasági motívumokban keresendő elsősorban, hanem nagyonis mélyen gyökerező lelki indítékok, nem is inkább politikai okok, melyek a magyart szülőföldjének elhagyására késztetik. Ezek a lelki inditóokok elsősorban a politikai helyzetben beállott változásokból erednek; igy magyarázható az, hogy politikai okokból hagyta el valaki a szülőföldjét. Vannak magyarok, akik a beállott politikai változások szülte, a nemzeti létre vagy nemzeti életre súlyosodé szellemi korlátok között élni nem tudnak, igy inkább külföldre távoznak abban a reményben, hogy külföldön nemzeti, magyar lelki^életüket szabadon, korlátozások nélkül élhetik tovább. Minden szándékuk az, hogy majd az uj környezetben megmaradnak magyarnak, ^sőt jobb magyarnak, mint azt valaha a szülőföldön maradva elképzelték volna. Sajnos nagyon sokan minden jó szándékuk ellenére, igen hamar beolvadnak, felszívódnak és az uj, idegen környezetnek sokkal hamarabb, mint azt valaha gondolni merték volna, szerves részévé válnak, ahol a magyarságtudatuk, magyar lelki világuk, teljesen az uj környezethez idomulva elveszti magyar jellegzetességét, a magyar szellemi lét igényét. Ezek jobban tették volna, ha már eredetében ott maradnak a szülőföldjükön, mert a korlátozott körülmények ellenére a magyar környezet hatására megmaradtak volna magyarnak. Nagyon sokan azonban az idegen, uj környezetben, görcsösen ragaszkodnak magyar mivoltukhoz, magyar szellemiségüket ápolni kívánják, a magyar lelkületűk, a magyarságtudatuk élése igényeket támasztanak bennük egy magyar környezet megteremtésére. Ezen igények, szellemi, lelki igények kielégítésére alakulnak meg különféle egye-
