Itt-Ott, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 4. szám
kora előtti több évszázados egzisztenciáját dáko-román legendával "bizonyítják," de egyetlen árva kődarab sem igazolja egy folytatólagosan, a jelenkorig ott élt kulturnép, egy önálló ország múltját, l6*t@Z6S6*t • A tárgyi bizonyitékok hiányát a "hatalomátvétel'; ünnepi mámorának elmúltával hamarosan felismerték s post festa pótolni próbálták. Az építkezésben úgy, hogy az egykori primitiv fatemplomok helyett ortodox stilusu kőtemplomokat építettek,^még ott is, ahol aze;lott fatemplom sem volts a rézkupolás katedrálisoknak, amelyek aranyaikkal Moszkvába is beillenének, olyan patinás jelleget adtak, mintha azok még Traján idejében épültek volna. A nagyhatalmak döntőbíróságának tagjai már ilyen illuziós szemfényvesztés hatasa alatt kocsikaztak végig Erdélyen s meggyőződéses fejbólogatással ismertek el a városok és falvak kétségtelen román ortodox jellegét. A városok lakossága túlnyomó ^többségiben magyar, illetve szász, akik azok megalapítói, fe'lépitői és évszázadokon^át védői és '.Lakói, fejlesztői voltak. Minthogy ezt a fontos, bizonyító erejű tényt letagadni nem lehet (s amin csak utólagos áttelepítési politikával próbálnak változtatni), ezen a kényes kérdésen az alábbi furfangos magyarázattal siklanak át, ami a felületes olvasóban a román hegemónia látszatát keltiJ Az öt és fél millió lakosság közül keve.sebb, mint egy millió (16.93$) lakik városokban és né^y és fél millión felül (87.07$) lakik 4-080 faluban. A románság képezi a lakosság abszolút ^többségét 2918 (73$) faluban, a magyarság 734 (18$), a németek 266 (6$), más nemzetiségűek 65 (1.6$) faluban . Kevésszámú, újabb település kivételével a falvak és vá* rosok a középkorban keletkeztek. Azok a bennszülött^román nemzetiségű lakosságuak, melyeket a magyarok és németek Transylvániába^ érkezésükkor találtak — a legrégebbiek. A be-települők által alapított városok rendszerint valamely roman faluhoz közel épültek, amely már előzőleg létezett. Például Bra§ov volt a neve egy ősi szláv—román településnek ugyanabban a völgyben, amelyben a németek Kronstadt erődítményét építették. A szászok által alapitott^városok a kelet-európai romániai fejedelmekségekbe vezető, legfontosabb kereskedelmi útvonalak mentén épültek. A török betörés ellen, valamint kiváltságaik védelmére falakkal és erődítményekkel vették körül azokat. Sok évszázadon át élvezték jólétüket, a tizenkilencedik században azonban, a politikai változások következtében, hanyatlásnak indultak. A magyar városok rendszerint adminisztratív és kulturközpontok gyanánt szerepeltek. Miután a magyar ariáztokrácia nem tanúsított érdeklődést az ipar és kereskedelem iránt, azok művelését idegen kezekre bíztas igy a városok vegyes jellegüekké váltak. Csak a tizenkilencedik században, a magyarositási politika következtében, valamint a tömeges katonai és hivatali tisztviselők betelepítésével nyertek magyar látszatot/17. Ennélfogva természetes, hogy a magyar uralom felszámolásával ezeknek el kellett veszíteniük mesterkélt politikai állásukat és elmerülte': az egész ország lakosságát képező románok tömésében. (Transvlvania. 13-14- old.)
